Perczel Károly: Regionális tervezés és a magyar településhálózat (Budapest, 1966)

IV. Dr. Gerle: A gazdasági ágazatok fejlesztésének összefüggése a regionális tervezéssel

másrészt, hogy megvilágítsuk, milyen módon befolyásolja a regionális tervezés a vízgazdálkodás körébe tartozó ágazatok tervezését. Ennek érdekében először röviden át kell tekintenünk a vízgazdálkodás feladat­körét, az abba tartozó ágazatok fajtáit és azok rendeltetését. A vízgazdálkodás adminisztratív jellegű ágazati felosztása — éppen a vízgaz­dálkodási feladatok bonyolult kapcsolatai miatt — a regionális tervezés szem­pontjából nem teljesen indokolt. Ezért — nem tartva igényt e felosztás tökéletes­ségére, amit nem is látunk lehetségesnek — a vízgazdálkodás körébe tartozó fel­adatköröket — a regionális tervezés szempontjából jellemző műszaki sajátossá­gaik szerint — a következő fő feladatcsoportokba látjuk helyesnek összefoglalni: a) Háztartási és ipari vízellátás, csapadék- és szennyvízelvezetés. b) Árvíz- és belvízvédelem, öntözés, talajvízszabályozás, kisvízfolyások szabá­lyozása, erózió elleni védelem, halastavak vízgazdálkodása. c) Víziutak szabályozása, vízierőhasznosítás. Az átfedésmentességet ez a csoportosítás sem biztosítja, mégpedig sem a főága­zaton belül (pl. a vízierő hasznosításhoz szükséges duzzasztás és tárolás egyben az öntözés és vízellátás lehetőségeit is növeli), sem pedig más ágazatok vonatkozá­sában (pl. a víziutak egyben az egyik közlekedési ágazat, a vízellátás és elvezetés pedig egy-egy kommunális ágazat feladata is). Ez a felosztás olyan értelemben mégis megkönnyíti az áttekintést, hogy az a) alattiak főként a kommunális ellá­tás és az ipari ágazatok, a b) alattiak a mezőgazdaság, a c) alattiak pedig a közle­kedés és az energiagazdálkodás ágazati tervezéséhez kapcsolódnak. Mindezekben a feladatokban közös tényező, hogy a víz természeti körfolya­matába való beavatkozás útján biztosítja egyrészt a társadalom — és létesítményei — sokfajta vízigényének kielégítését, valamint a vízben rejlő energia felhasználását, másrészt a társadalom — és létesítményei — védelmét az általa okozható káros hatásokkal szemben. A vízgazdálkodás feladatainak ez a kettőssége számos esetben egybeolvad, hiszen pl. ugyanazok a vízgazdálkodási létesítmények biztosítják az öntözés és a belvízvédelem feladatait. Az egyes ágazatok azonban általánosságban bizonyos jellegbeli eltéréseket mutatnak egymáshoz képest, ami a regionális tervezéssel való kapcsolatuk szempontjából igen jelentős. Mindegyik ágazat területi szerkezetének a területi adottságokhoz való kapcsoló­dása, valamint más ágazatok területi szerkezetével való összefüggése szükség­szerűen igényli az összehangolást a regionális tervezésben. Ezek a kapcsolatok általában minden ágazat esetében sokrétűek és bonyolultak, mégis van bennük bizonyos homogenitás, amely az ágazatokon belüli feladatok viszonylagos hason­lóságát mutatja. Az ipar esetében pl. a nyersanyagnak termékké való átalakítása, és a termelési helyek pontszerű elhelyezkedése; a mezőgazdaság esetében a terme­lésnek főként „gondozás és ápolás ’’útján való végrehajtása és a termelőhelyek kétdimenziós folytonossága; a közlekedés esetében a szállítmánynak létezési helyéről rendeltetési helyére való eljuttatása és a műszaki megoldás vonalas jellege 304

Next