Perczel Károly: Regionális tervezés és a magyar településhálózat (Budapest, 1966)
IV. Dr. Gerle: A gazdasági ágazatok fejlesztésének összefüggése a regionális tervezéssel
— másrészt a vízgazdálkodás művelésével és fejlesztésével kapcsolatos feladatok műszaki szempontból is rokonjellegűek, ezért a vízgazdálkodási ágazatok részterveinek egy közös tervbe való összefoglalása is feltétlenül szükséges. A vízgazdálkodás tervezésének másik sajátossága — és ennek igen nagy a regionális jelentó'sége —, hogy a vízkészlet területi elhelyezkedése olyan egyértelmű természetes rajonírozódást mutat, amely világosan kirajzolja a vízgazdálkodási tervek területi bontásának rendszerét is. A természetes vízválasztók által lehatárolható körzetek ugyanis olyan összefüggő és vízgazdálkodási szempontból egységes ún. „vízgyűjtőterületeket” alkotnak, amelyeken belül a vízgazdálkodás minden ágazata kisebb-nagyobb mértékben szükségszerűen kapcsolódik a többihez. A vízgyűjtőterületek több nagyságrendi kategóriát alkotnak, amelyek egymásnak természetes részei. A legmagasabbfokú kategória: a nagy folyamok vízgyűjtőterülete — mint amilyen pl. a Duna és mellékfolyói — az ún. Duna-medence. Az utána következő alacsonyabb fokozat: pl. a Tisza és mellékfolyói által meghatározott vízgyűjtőterület. Ezután következik pl. a Sajó, vagy a Hernád medencéje és így tovább, amíg eljutnak a legkisebb egységekig, a mellékágak nélküli vízfolyások vízgyűjtőterületéig. A vízgyűjtőmedencék vertikális tagozódásában természeresen nem lehet egységes fokozati-nagyságrendi rendszert alkalmazni, minthogy pl. rendszerint magába a folyamba közvetlenül is folynak olyan mellékágak nélküli vízfolyások, amelyek a legalacsonyabb kategóriába tartoznak. A vízgazdálkodási ágazatok egységes tervezése szempontjából olyan nagyságrendű fokozat kiválasztása kívánatos, amelynek problémáit a helyi vízügyi igazgatási szerv még egységesen össze tudja fogni és megfelelő operativitással tudja biztosítani a személyes beavatkozást igénylő intézkedéseket, amelyek különösen a vízkárok veszélyének hirtelen felmerülése, vagy a vízellátási rendszerek meghibásodása esetén válnak szükségessé. Egyébként az egyes vízgazdálkodási ágazatok feladatainak összefüggései nem feltétlenül az azonos kategóriába tartozó vízgyűjtőterületekre terjednek ki. így pl. a víziutak, a vízierőhasznosítás, a folyószabályozás és az árvízvédelem problémái rendszerint a legnagyobb kategória szerint való tervezést igénylik, míg a vízellátás, vízelvezetés, belvízvédelem és az erózió elleni védelem a közbenső kategóriák keretei között is eredményesen biztosítható. így tehát a vízgazdálkodás ágazati tervezésében kétfajta koordináció is szükséges, éspedig — koordináció a vízgazdálkodási ágazatok között, a tervezési területi egységen belül és — koordináció a kisebb kategóriába tartozó vízgyűjtő területek feladatai között a legnagyobb vízgyűjtőterületen belül. Ezt a koordinációt egészíti ki a regionális tervezés azáltal, hogy térbeli-műszaki vonatkozásban — összehangolja a vízgazdálkodás feladatait más ágazatoknak ugyanazon területre eső fejlesztési feladataival és 21 321