Perczel Károly: Regionális tervezés és a magyar településhálózat (Budapest, 1966)

IV. Dr. Gerle: A gazdasági ágazatok fejlesztésének összefüggése a regionális tervezéssel

— összehangolja a vízgazdálkodás tervezési területi egységeinek fejlesztési kérdéseit a regionális tervezés egyéb szempontjai szerint kialakított tervezési területi egységekre eső feladatokkal. Magyarország vízgazdálkodási ágazati terveit pl. 13 ilyen körzetre bontva dolgozták ki. Ezek a vízgyűjtő területek általában nem egyesíthetők azokkal a gazdaság-földrajzi rajonokkal és a regionális tervezés keretei között kialakított területi egységekkel (régiókkal, és annál kisebb vonzáskörzetekkel), amelyek lehatárolása igen sok szempont szintézise alapján történt meg. Kivételek azok az esetek, amikor egy-egy nagyobb országon belül egy-egy nagyobb folyó vizének komplex kihasználása a folyó teljes vízgyűjtőterületének egységes gazdasági kör­zetté való alakulásához vezet. (Ilyen pl. a SZU-ban a Bratszki-régió, az USA-ban a Tennessee folyó völgye.) Olyan esetekben, amelyekben a vízgyűjtő területet országhatár metszi át, gyakorlatilag csonka vízgazdálkodási körzetek alakulnak ki, amelyekben a vízgazdálkodás problémáinak megoldása rendszeres nehézségek­be ütközik. így pl. ha a folyó egyben országhatár is (mint nálunk pl. a Duna, az Ipoly, vagy a Dráva) az egyik oldalon kialakított árvízvédelem — amennyiben az magasabbfokú védelmet biztosít, mint a másik országhoz tartozó töltés — egyene­sen árvízveszélyt okozhat a másik országban. Az egyik ország részéről beengedett szennyvizek és másik országhoz tartozó fogyasztók között nincs meg a természetes öntisztuláshoz szükséges távolság és így tovább. Világos, hogy a megfelelő víz­gazdálkodási feladatokat — és a velük összefüggő komplex jellegű problémákat is — csak közösen, vagy legalábbis minden közös érdekű kérdés egyeztetése alapján lehet eredményesen és a másik fél sérelme nélkül megoldani. Közismert, hogy a vízgazdálkodás közös problematikája még más vonatkozás­ban kevésbé fejlett kapcsolatban álló országokat is arra kényszerítette, hogy egyes konkrét vízgazdálkodási problémáikat közös bizottsági rendszerben igyekezzenek megoldani. Ilyen pl. a Duna Bizottság, amelyben a Német Szövetségi Köztársaság­tól a Román Népköztársaságig minden Duna menti ország képviselteti magát, és — a vízgazdálkodás sajátos követelményeitől vezéreltetve — általában mindig sikerül egységes álláspontot kialakítaniuk. E szervek megállapodásai általában kapcsolódó kérdések (szárazföldi közlekedéshez való csatlakozás, partmenti települések fejlődése stb.) egész sorát érintik, így együttműködésük feltétlenül szükséges az érintett országok regionális tervező szerveivel. 7. A KOMMUNÁLIS GAZDÁLKODÁS ÁGAZATI TERVEZÉSÉNEK KAPCSOLATA A REGIONÁLIS TERVEZÉSSEL A kommunális gazdálkodáson — az itt tárgyalt kérdések értelmezési körében — a népesség mindenfajta ellátási, szociális-kulturális, egészségügyi és egyéb szük­ségleteinek tervszerű kielégítését szolgáló feladatok összességét értjük, ezek között a népesség lakó- és munkahelyéül, valamint üdülésére szolgáló települések létre­hozását, „üzemeltetés”-ét és fejlesztését is. 322

Next