Péter László: Espersit János, 1879-1931. Ismeretlen adatok Juhász Gyula és József Attila életéhez, költészetéhez - Irodalomtörténeti füzetek 1. (Budapest, 1955)
2. Espersit János pályakezdése
fiánál,9 a szintén kolónus németek, »svábok« közül való. Az apa egyszerű, szegény szabómester, akit felesége tizenkét gyermekkel ajándékozott meg. Nem valami jómódban élhettek, s később Espersit joggal mondhatta magáról: ».. .én szegény családnak a gyermeke vagyok. Már 12 éves koromtól kezdve magam kerestem meg a kenyeremet.«10 A kis szabómester népes családjával, melyből többet már kiskorában elragadott a halál, hamarosan Makóra költözött. János fia itt kezdett iskolába járni ; elemibe, majd polgáriba. Minthogy a makói gimnázium csak 1895-ben nyűt meg,11 a középiskola felső osztályait Hódmezővásárhelyen végezte. Kemény 48-assága már valahol itt, diákkorában csírázott ki. Irodalmi hajlamai is korán megmutatkoztak. Hetedikes gimnazista korában, 1896. június 2-án »éjjel 2 órakor« fejezte be Kisfaludy Károly mint elbeszélő című pályamunkáját, mely a ráírt jegyzet bizonysága szerint a »tekintetes tanári kar bírálata folytán« 10 korona jutalmat nyert. Érettségi bizonyítványának egyetlen jelese — igen jellemzően érdeklődési körére — magyar irodalomból volt ; a többi jó és elégséges. Az érettségi (1898. június 18.) után, melyen a neves Kiss Áron püspök elnökölt, Espersit rövid ideig Szentes Vidor vásárhelyi közjegyzőnél írnokoskodott (1898. július 1 — 1899. március 1.), majd — a hagyatékában levő személyi iratainak tanúsága szerint — Hódmezővásárhely városánál töltött be különféle hivatali funkciókat: fölváltva segédszámtiszt és napidíjas (1899. szeptember 2—1901. január 31.), míg — megúnva a beámterkedést — végképp ott nem hagyja a hivatalnokoskodást. írói ambíciója csalta el íróasztalától egy másfajta íróasztalhoz, a vásárhelyi napilap szerkesztőségébe.- Már hivatalnokoskodása idején is foglalkozott irodalommal : 1900. április 24-i kelettel, »Forrástanulmány Petőfi költészetének jellemzéséhez« címmel, 1900. november 19-i kelettel pedig »Repertórium Kazinczy Ferenc méltatása című értekezésemhez« címmel maradtak fönn jegyzetei, bibliográfiái. Valószínűleg ugyanebből az időből való az a két kis vers is, ami költői próbálkozásaiból hírmondóul megmaradt (Panasz; Boldogság: álom, tűnő álom.. .), s mely egyik írói nevét (Endre János) is őrzi. Másik írói nevén (Eperjesi János) tárcákat írogatott már ekkor a Vásárhelyi Híradóba,, amelynek 1900. február 1-től Kenéz Sándor szerkesztő mellett rendes munkatársa is lett. Innen vonult be ősszel önkéntesi évének letöltésére (1901. október 1 —1902. szept. 28.), majd utána folytatta az újságírói mesterséget. Közben, 9 MFrŰ 1927. okt. 26. 10 MŰ 1921. ápr. 22. 11 Makó monográfiája 213. 1. 8