Péter László: Espersit János, 1879-1931. Ismeretlen adatok Juhász Gyula és József Attila életéhez, költészetéhez - Irodalomtörténeti füzetek 1. (Budapest, 1955)
2. Espersit János pályakezdése
Közben, 1903. június 20-án megnősült: feleségül vette a jómódú vásárhelyi családból származó Nyikos Máriát. Házasságukból két gyermek született: 1904-ben Mária, akit József Attila versei, ajánlásai Caca néven emlegetnek, s 1905-ben János, aki apja és nagyapja nevét tartja máig is fönn. Espersit félévig (1905. szeptember 9—1906. március 14.) rendőrségi segédfogalmazó Vásárhelyen, majd apósa biztatására 1907. június 21-én Kolozsvárott leteszi az ügyvédi előszigorlatot. Ugyanebben az évben családjával együtt Makóra költözik, s itt Kiss Pál (1907. július 14—1907. szeptember 30. és 1910. szeptember 4—1912. január 20.), valamint Bán Zsigmond (1908. január 10—1910. szeptember 3.) mellett folytat ügyvédi gyakorlatot, de közben itt is újságíróskodik. Ügyvédi principálisa, ’Kiss Pál szerkeszti Justh Gyula lapját, a Makói Újságot; Justh kemény harcosa, aki később a szerb fronton, abban a háborúban lelte halálát, amely ellen cikkeiben bátran harcolt.14 Espersit az ő oldala mellett válik a függetlenségi párt egyik helyi harcosává, a haladás és társadalmi radikalizmus hirdetőjévé. Részt vesz a Justh-párt helyi mozgalmaiban, s ugyanakkor tevékeny munkása, lelkes propagálója az irodalomnak, művészetnek is. Amikor például az akkori idők »költőfejedelmének« tartott Kiss Józsefet 1908-ban, Makón jártában hangversenyen ünnepük a makóiak, Espersit is szerepel : a költő De profundis című versét adja elő, az egykorú újsághír szerint »művészi tudással, mély érzéssel, rászolgálva a közönség elismerésére.«15 Ugyancsak ő az,, aki Makón az első képkiállítást rendezi, 1909. február 2-án, vásárhelyi barátja, a nagy alföldi festő, Tornyai János műveiből.16 Később jólesően emlékszik vissza, mint sikerült a képzőművészeti kultúrát Makón meghonosítania : »Jól emlékszem, hogy mielőtt az első képkiállítást — a Tornyai Jánosét — a megyeháza nagytermében megrendeztem, alig volt Makón lakás, ahol egy-egy eredeti festmény vagy szignált rézkarc függött volna. Művészetről, képről, szoborról csak elvétve beszéltek, annál kevésbé vettek, s íme, alig telt el másfél évtized, nagyon sok helyen a művészi kép már lelki szükségletté vált. . ,«17 Újságcikkei, melyek nem mindig neve alatt jelentek meg, jórészt az egykori napi politikai küzdelmek vetületei, időszerűsé-14 Róla : Makó monográfiája 182. 1. — Haláláról Petrovics 38. 1. Háborúellenes megnyilatkozásainak egyike : kp, Háború előtt? (Vezércikk) MPgŰ 1914. júl. 3. 15 MÜ 1908. márc. 29. 16 Vö. Péter László, Makói jegyzetek az Országos Képzőművészeti Hét alkalmából. Viharsarok 1953. dec. 25. 17 MFrÚ 1925. jan. 1. 10