Péter László: Espersit János, 1879-1931. Ismeretlen adatok Juhász Gyula és József Attila életéhez, költészetéhez - Irodalomtörténeti füzetek 1. (Budapest, 1955)
8. Juhász Gyula barátja
színre a makói színházban. Az est elé Juhász Gyula prológust is írt, melyet Vághy Panni színésznő adott elő. A vers másnap az egyik makói lapban meg is jelent :141 PROLÓGUS SZÓL : Magyar mezőkön a tücsök dalol Szelíd mélázón nyári lomb alól. Szava nem hangzik messzire nagyon, De kedvesen zeng és álmatagon. Magyar mezőkön sok virág terem. Mit nem ismer meg soha idegen. Illata, színe kedves ám szivünknek S vele ékítjük honi ünnepünket. Magyar vidékről három énekes Kopog e háznál és szállást keres, S sziveken kopogtat csöndesen, Játékosan és üzeni velem : Hogy műid a három magyar s nem akar Hódítani, nem kell más diadal, Csak szivetek megértő dobbanása : Magyar vidék bennük leljen magára. Magára leljen és magát szeresse! Legyen családi ünnep ez az este! A vidéki irodalom akkor korlátozott hatósugarából kényszerűen erényt csinálva, a prológussal a költő a szülőföld költői szolgálatának hivatásáról tett meleg vallomást. Egyébként ekkori makói tartózkodásának emléke az a makói színház előtt készült csoportkép, mely Juhász Gyulát, Espersit Jánost, József Attilát, Móra Ferencet, Károlyi Lajost, Réti Ödönt és Vertán Endrét együttesen örökítette meg, s melyet egy makói anekdota nyomán142 az »aradi tizenhármak« képének neveztek utóbb a társaság tagjai. A három szegedi író szereplése, melynek során maguk konferálták 141 Három bemutató egy napon. A makói színház irodalmi eseménye. MFrÜ 1924. szept. 13. — Három szerző, három első előadás. MFrÚ 1924. szept. 16. — A vers megjelent a MFrÚ 1924. szept. 19-i számában. Közölte még Barna, A makói szinház története 85 — 86. 1. 142 Lásd Juhász Gyula visszaemlékezése (Móra-emlékkönyv. Szeged 1932. 50. 1.) mellett Diósszilágyi. Móra Ferenc a »tiszteletbeli makai«. 8-9. 1. 39