Péter László: Espersit János, 1879-1931. Ismeretlen adatok Juhász Gyula és József Attila életéhez, költészetéhez - Irodalomtörténeti füzetek 1. (Budapest, 1955)
9. József Attila pártfogója
az idézett levél kelte előtt egy héttel írta a költő Espersit János húgának, Espersit Máriának, Sonkovics Mihály menyasszonyának, a későbbi Sonkovics Mihálynénak emlékkönyvébe:199 200 MANÓINAK (ÉS MISKÁNAK) A kenyeret s a csókot hirdetem Két testvér-tornyát a teljesülésnek Öregek, ifjak vágyódnak velem, A rohanók és akik mindig késnek. Mert elapad a lélek és a vér Ha a szárazság marja ajkainkat S hová már a napfény sohase ér, A szívbe a bú sötét lombot ingat. Mert szent a lány, ki asszony lesz s a csók S kiből a kenyér megterem : a férfi. Mint tavasz-délben szálló kócsagok Kiknek útját a végtelenség móri : Úgy szállnak ők a boldogságba el, S szavukra mámoros isten felel. Makón, 1924. jan. 22. József Attila E termékeny napokat zavarja meg a rendőrség, amikor a költőt a Kékmadár c. folyóirat 1923. október 19-i számában megjelent Lázadó Krisztus című verséért indított bűnvádi eljárás ügyében beidézi. Már idézett levelében írja erről nővérének :20c »Legföljebb egy évi fogház, ami alatt szépen megtanulok németül. János bácsi ugyan azt mondja, hogy az ügyész, ha megtudja, mennyi idős vagyok, a vádat elejti, mert dorgálást kaphatok csak. De ő nagyon optimista. Mindenesetre Makón fogom leülni, mert akkor itt az egész városból hoznak be ennivalót és jó dolgom lesz : ismerem az egész kapitányságot. János bácsi is azt mondta, hogy ez nem baj, ő is ült fogházban, államfogházban: az a fontos, hogy ne lopásért vagy csalásért üljön az ember. És ebben igaza van.« József Jolánt öccse tréfálkozó hangja nem nyugtatta meg, azonnal leutazott ismét Makóra, beszélni Espersittel. »Mines semmi baj, 199 Eredetije dr. Sonkovics Mihály ügyvédnél (Makó, Kis János tábornok u. 45.), fényképmásolata a Szegedi Egyetemi Könyvtárban. Az eredeti egy kitépett lap Sonkovicsné egykori emlékkönyvéből (a 29. és 30. lap). A vers a 30. lapon van. Fölhasználásáért Sonkovics Mihálynak, a közvetítésért Tálas Gézának köszönettel tartozom. 200 József Jolán, JA 185 — 186. 1. 61