Péter László: Espersit János, 1879-1931. Ismeretlen adatok Juhász Gyula és József Attila életéhez, költészetéhez - Irodalomtörténeti füzetek 1. (Budapest, 1955)
8. Juhász Gyula barátja
retnek. Hát igen. Most jut eszembe, hogy Gergely Sándorral, ezzel .a hatalmas, őserejű szobrászművésszel is itt hozott össze a jósors112 s együtt üldögéltünk az Otthon [kávéház — PL] asztalánál és együtt csatangoltunk a cigánybócsben [Makó cigányrésze —• PL], szobrokról beszélve, amelyek azóta Gergely Sándor és Makó dicsőségét hirdetve, megszülettek. Még valamit, de ez diszkrét dolog. Egy szép és finom kisasszonyra is gondolok, akinek olyan gyönyörű bokái voltak, hogy még verset se mertem írni róluk. Most már szép csöndesen megöregedtem, hát nyugodtan gondolok vissza. A viszontlátásra! Juhász Gyula Nem lehet udvariaskodó, túlzó hálának tekinteni a költőnek azt a dícséretét, amelyet itt is, másutt is Makó és a makóiak vendégszeretetéről mond. Kétségtelen, hogy ez a város olyan szeretettel fogadta mindannyiszor, olyan figyelemmel kísérte sorsát, mint tán szülővárosa se. Magyar író nem igen ért régen életében olyan ünneplést, mint Juhász Gyula Makón, több ízben is. frtak-e valaha a régi Magyarországon élő költőről vezércikket? Foglalkozott-e újság első oldalán — teljes oldalon — egy költő jubei hullával? Azt hisszük, csak Makón, Juhász Gyulával történt ez meg, s persze nem a hivatalos állami és társadalmi szervek, hanem egyesegyedül néhány irodalom- és művészetszerető barát, újságíró, elsősorban Espersit János jóvoltából. A makóiak Juhász Gyula dolgai iránti érdeklődése fejeződik ki még olyan apró hírekben is, amelyek a költő folyóirat-kezdeményezésének makói pártolásáról113 vagy később 112 Gergely Sándor makói származású szobrászművész (született Hódmezővásárhelyen, 1889. aug. 26.). Budapesten, Boroszlóban, Münchenben és Berlinben működött. Aktivista, résztvett a MA 1918-beli két kiállításán, 1919-ben Szegeden két kollektív kiállítást rendezett. Egy »Női akt« o. bronzvázlatát a főváros vette meg (Éber László, Művészeti lexikon. Bp. é. n. 375. 1.). Juhász Gyula már régebben is írt róla cikket : Gergely Sándor. MÚ 1918. júl. 13. — Egy későbbi riport (Látogatás Gergely Sándornál. MRŰ 1923. okt. 14.) arról ad hírt, hogy Gergely Sándor több szegedi művészszel együtt művésztanfolyamot nyitott 1919 tavaszától őszig, ahol Juhász Gyula is tanított. Volt úgy, hogy a makói világháborús emlékszoborra Gergely Sándor is pályázik. MRŰ 1923. okt. 12. — Állítólag egy Berlinben élő, nyilván emigráns magyar író megírni készült regényes életrajzát. MRŰ 1923. okt. 14. 113 A »Magyar Jövendő« Makón. MÚ, MFrÚ 1922. máj. 18. — Csak az érdekesség kedvéért említjük meg, hogy egy másik szegedi folyóiratpróbálkozásnak, melyben Juhász Gyulának szintén része volt, a »Csönd«-nek, József Attila egy leveléből kitetszően (L. Péter László, A makói múzeum József Attila-kéziratai. Szeged 1952. 6. 1.) éppen József Attila csinált propagandát kis cikkével : Új szépirodalmi folyóirat indult meg Szegeden. MFrÚ 1923. febr. 7. 31