Péter László: Juhász Gyula a forradalmakban - Irodalom - szocializmus (Budapest, 1965)
Irodalom
ItK 1962. 100. — Juhász Géza megállapítása: Napkelet 1929. július, 103. Az ún. „tápai ciklusról” Péter László: „Fölzengenek az átkok és a nóták . . .” Dél-Magyarország 1960. dec. 4. — Révai József József Attiláról: Válogatott irodalmi tanulmányok. Bp. 1960. 370. A KÖLTŐI ESZKÖZÖK PROBLÉMÁI A Kosztolányi-idézet: i. m. 59. — Komlós Aladár véleménye: Az új magyar líra. Bp. 1926. 114. — Féjáé: Nagy vállalkozások kora. Bp. 1943. 174. Vö. még: Rónay György: Új Kor 1935. szept. 28. — „Az élet álom” motívumról Rónay György: Petőfi és Ady között. Bp. 1958. 198—231. — Hamlet és Don Quijote: uo. 186. — A Negyvenhatosok c. vers szóhangulatáról Fábián, Szathmári, Terestyéni: i. m. 152. — Az impresszionizmus színkedveléséről T. Lovas Rózsa: A magyar impresszionista költészet stílusformái. Bp. 1944. 19—26. — A Kosztolányi-idézte kép és idézet: i. m. 60. — A monitorról Baráti: i. m. 54. — Az idegen és a hazai táj rajzában megmutatkozó értékkülönbségről: uo. 4L — Tóth Árpád hasonlatairól Kardos László: Tóth Árpád. Bp. 1955. 108—14. — Babits Juhász költészetének formai kérdéseiről: Nyugat 1919. nov. 1000. — Kosztolányi: i. m. 61. — Juhász Géza: i. m. 104. — Hegedűs Géza Juhász szonettjeiről: A költői mesterség. Bp. 1959. 157. — Tóth Árpád: Kis Krónika, 1919. október 14. — Verlaine és az Ének kapcsolatáról Baráti: i. m. 36—7. — Juhász Géza: i. m. 103. — Horváth János: Rendszeres magyar verstan. Bp. 1951. 175. — Juhász Géza: i. h. — Hegedűs Géza: i. m. 167. Vö. Horváth János: i. m. 124. — Juhász Géza a hexameterek döcögéséről: i. h. — Kosztolányi-idézet: Ábécé. 3. kiad. Bp. 1957. 116. — Tóth Árpád: i. h. KITEKINTÉS József Farkas gyűjteménye (Mindenki újakra készül... 1. köt. 1959. — 2. köt. 1962. — 3. köt. 1960. 4. köt. sajtó alatt) Juhász Gyula névtelen írásainak zömét e munkám alapján közli. — Juhász Gyula munkásmozgalmi szerepéről Péter László: Juhász Gyula a munkásmozgalomban. Szeged 1961. — A Munka hasábjain kifejtett publicisztikai tevékenységéről Grezsa Ferenc: Juhász Gyula az ellenforradalom világában. 1920—1922. It 1961. 427—447. Vö. még: Gács Demeter: Juhász Gyula és a munkásság, Népszava 1941. aug. 15.; Révész Mihály: A költő és a munkások. = A munkás könyve. Bp. 1943. 66—73.; Nagy Dezső: Juhász Gyula és a szegedi munkáskultúra. Munka 1958. szeptember, 20—1. — A költő párttagságáról Somogyi György szakdolgozatában (Juhász Gyula és a munkásosztály. Szeged 1956.) közölt kortársi emlékezés, Dobó Miklós munkásmozgalmi veterán szóbeli közlése is szól (69.). — Kosztolányi 1920. febr. 15-i levelét közli: Kosztolányi Dezsőné: Kosztolányi Dezső. Bp. 1938. 234. — A márc. 14-i már benne van a Babits, Juhász, Kosztolányi Bella György kiadta levelezésben is: 212. — Juhász a Petőfi-Társaságban: Juhász Gyula: Az el nem hagyott zászló, Borsszem Jankó 1922. dec. 24. — Dobay vádirata, vádbeszéde, a Szegedi Új Nemzedék támadása: ItK 1959. 322—5. — Perelj, Uram, perlőimmel: Örökség, 1. köt. 277—80. 308