Péter Mihály: Tvardovszkij poémáinak költői nyelve - Modern filológiai füzetek 8. (Budapest, 1970)
A népköltészet stíluselemei
.. .Сынов родной земли, Их стыдным, сборным строем, По той земле вели На запад под конвоем. Идут они по ней В позорных сборных ротах, Иные без ремней, Иные без пилоток. (Д 5, 28) A poémák dalszerű elemeit vizsgálva végül is hasonló következtetésre juthatunk, mint Bóka László József Attilával kapcsolatban: „József Attila . . . úgy fordult a népköltészet felé, hogy nemcsak annak formai sajátosságait tudta költészete számára gyümölcsöztetni, . . . hanem azt a népi érzületi egységet is, a világnézetnek azt a derűs, érzelemdús egységét, amelyből dal fakad, mint tavaszi égből madár ének.”102 A népköltészet ,,kis műfajai” Csasztuskák. A csasztuska az orosz népköltés viszonylag legfiatalabb в az utóbbi fél évszázadban leginkább népszerűvé vált műfaja. Eredetéről, poétikai sajátosságairól megoszlanak a vélemények, de szövegének és zenéjének szoros együvétartozását a legtöbb kutató hangsúlyozza.103 A csasztuska zenei szerkezete rendszerint két frázisból áll, mindkét frázisnak két-két soros 102 Bóka László: József Attila költői eszközei. In: Tegnaptól máig. Budapest, 1968. 327. 103 L. А. Ту фанов: Ритмика и метрика частушек при напевном строе. Красный журнал для всех. 1923. No 7—8, 76. — П. М. Соболев: К вопросу о ритмико-метрической структуре частушки. In: Художественный фольклор, II—III. 1927. 134. Gálái László — amint ezt szíves szóbeli közléséből tudom — lehetségesnek tartja, hogy a csasztuska végső soron a tánc közben felhangzó tréfás kurjantásokból, „hujjgatásokból” származik. 16 16 Péter Mihály 241