Pók Attila: A magyarországi radikális demokrata ideológia kialakulása. A „Huszadik század” társadalomszemlélete, 1900-1907 - Értekezések a történeti tudományok köréből. Új sorozat 112. (Budapest, 1990)
IV. A „Huszadik Század” 1900-tól 1902-ig
munkásai, előhírnökei annak a napszámosnemzedéknek, mely tisztában van céljaival és az eszközökkel, melyek azokhoz elvezethetnek.”146 Jászi legnagyobb e korszakbeli munkája művészet és erkölcs viszonyával foglalkozik. Művészet és erkölcs című monográfiája 1904-ben jelent meg. Jászit — és a Huszadik Század irodalmi-művészeti tárgyú írásai is ezt a felfogást tükrözik — a művészet társadalmi funkciója érdekli. Ez persze egyáltalán nem kapcsolódik nála egy olyan értékrendszerhez, amely a művészi alkotás esztétikumát alárendeli a társadalmi mondanivalónak. A művészet „több, mint a szociális eszmék puszta visszhangzója. . .legprimitívebb kezdeteitől fogva, a szocializáló erők egyik leghatalmasabbika anélkül is, hogy szociálissá válnék. Ez az erő a legindividuálisabb, sőt külsőleg a legantiszociálisabbnak látszó művészetben is megvan.”147 A Huszadik Század szerkesztőitől legtávolabb a századforduló dekadens művészeti irányzatai állnak. A szomszédos Bécsben például éppen ezekben az években bontakozik ki egy új nemzedék művészete az impresszionizmus, a szecesszió, az újromantika jegyében, a szemlében azonban nem esik szó róluk (Schnitzler, Hofmannsthal, Mahler, Klimt), a — József Attila szavával — „muzsikás romlás” művészeiről. A Huszadik Századtól idegen a megoldhatatlan konfliktusok, a befelé forduló élet, a rezignáció, a passzivitás világa. A művészetek szinte kizárólag csak a társadalmi megismerés forrásaiként érdeklik őket. 8. POLITIKAI KÉRDÉSEK Annál több különböző szemponttal, szemlélettel találkozunk a politikai kérdések felvetése során. A politika eseményeinek tárgyalása még nem foglal el központi helyet ebben az időszakban, bár a Gratz Gusztáv által írott „Kortörténeti Szemle” minden hónapban áttekinti a legfontosabb külföldi és hazai eseményeket. A tudomány és politika viszonyát a lapban igen fontos elvi kérdésként kezelték a szerkesztők. Programadó cikkében, a már említett Tudományos publicisztika című írásban,148 Jászi a lap által művelni kívánt tudományos 146 HSZ 1902. I. k. 70—71. 147 Jászi Oszkár: Művészet és erkölcs. Bp. 1904. 338. — A témáról lásd Póló János: Jászi Oszkár művészetszemlélete (1900—1919). In: Az elemzés kalandjai. I. Bp. 1982. 58—91. 148 HSZ 1900. I. k. 2—12. 66