Pomogáts Béla: A tárgyias költészettől a mitologizmusig. A népi líra irányzatai a két világháború között - Irodalomtörténeti könyvtár 36. (Budapest, 1981)

Pomogáts Béla A TÁRGYIAS KÖLTÉSZETTŐL A MITOLOGIZMUSIG A népi líra irányzatai a két világháború között (Irodalomtörténeti könyvtár 36.) A népi mozgalom és irányzat irodal­munk legfontosabb áramlatai közé tar­tozott a két világháború között. E moz­galom keretében, illetve hatására léptek fel azok a költők, akik a magyar lírá­ban hagyományos népiességbe öntöt­tek életet, s erős közösségi tudattal, mélyen átélt elkötelezettséggel szolgál­ták a dolgozó parasztság törekvéseit. A könyv ennek a költői áramlatnak az előzményeivel, felvirágzásával, hatásá­val és nevezetesebb alkotó egyéniségei­vel foglalkozik. Nem a népi mozgalom, hanem a népi lírai irányzat mintegy két évtizedes történetét tekinti át. Az irányzat leírása kettős elv - az esz­me- és stílustörténet elve — szerint tör­tént. E kettős igény a munka módsze­rét is megszabta. A népi lírikusok poé­tikájának kialakulását és eredményeit vizsgálva négy költői modell leírását kísérli meg: Erdélyi József és Illyés Gyula az ábrázoló-leíró tárgyiasságot, Sinka István és Gulyás Pál a költői mi­­tologizmust képviseli. Erdélyinél és Sinkánál „naiv”, Illyésnél és Gulyásnál „tudós” költészet születik. A „naiv”és a „tudós” poétika a népi lírai irány két fontos változását, a tárgyias és a mito­logikus alkotó módszer pedig a két világháború közötti magyar költészet általánosabb szemléletváltását fejezi ki. AKADÉMIAI KIADÓ BUDAPEST POMOGÁTS BÉLA A TÁRGYIAS KÖLTÉSZETTŐL A MITOLOGIZMUSIG

Next