Preisich Gábor: Ernst May - Architektúra (Budapest, 1983)

PREISICH GÁBOR Ernst May Ma, amikor az építészetet, elsősorban a nagy lakótelepeket jogos kritikával illetjük, sivárságukat kifogásoljuk, az emberi léptéket hiányoljuk, különös érdeklődésre tarthat számot az az időszak, amikor az új építészet — szá­zadunk első harmadában — meg­kísérelte az ipari fejlődésnek is meg­felelő, egyben humánus környezet létrehozását. Ernst May ennek a kor­szaknak volt kiemelkedő egyénisége. A kultúra egységének gondolata ural­kodott a May vezetésével Frankfurt­ban végrehajtott minden tevékeny­ségen, a város egészének korszerű­sítésétől az általa tervezett, még ma is mintaszerű lakótelepeken át a be­épített bútorokig és a reklámnyomtat­ványokig. Változatos életpályájának további színtereit — Szovjetunió, Kelet-Afrika, Német Szövetségi Köztársaság — a történelem sodrása, egyben az épí­tészet szociális feladataival elkötele­zett, alkotni vágyó ember döntései határozták meg. Sikerei és kudarcai századunk építészeti törekvéseinek eredményeit, nehézségeit, problémá­it tükrözik. Jelentőségét legtalálóbban kortársának, Walter Gropiusnak sza­vai jellemzik: ,,Míg mi a CIAM kere­tében az új építészet elveit lényegé­ben csupán papíron dolgozhattuk ki, May ... a maradisággal és a reakció­val dacolva bebizonyította, hogy az új építészet szociális, esztétikai és művé­szeti célkitűzései gazdaságosan meg­valósíthatók.” ISBN 963 05 3193 3 AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST

Next