Rados Jenő: Hild József, Pest nagy építőjének életműve (Budapest, 1958)
IV. Hild József világi építészete. Magánépületek
Európa szálló. Helyi összefüggéseket is figyelembe kellett venni azoknál a műveknél, amelyek sorozata jelentős városképi egységgé alakult. Ennek kimagasló példája volt az egykori Kirakodó (ma Roosevelt) tér, amelynek minden házát Hild József építette (L,XXX. tábla). Végül meg kell említeni, hogy a következőkben egyenként ismertetett épületek leírásának különböző terjedelme távolról sem kíván azok egymáshoz viszonyított értékének fokmérője lenni. A leírások mértékét az a törekvés irányította, hogy a belőlük kialakuló átfogó kép minden kívánatos szempontból minél teljesebbé váljék. A Diana-fürdö A mai Roosevelt térnek, az egykori Kirakodó térnek a reformkorban történt művészi kialakulása a Duna-fürdő, a későbbi Diana-fürdő építésével indult meg, amely a róla elnevezett Fürdő (ma József Attila) utca sarkán Hild József egyik korai alkotásaként jött létre. Saját korában a ma már kissé primitívnek látszó technikai berendezést, az általa elért kényelmet és luxust csodálták,14 számunkra inkább architektonikus kvalitásai figyelemre méltók. A fürdő, amely felső emeleteiben lakóházként épült ki, alaprajzi elrendezésében és homlokzati kiképzésében egyaránt jelentős alkotás volt. Mint indító építkezés, valószínűleg nem csekély mértékben járult hozzá a Kirakodó tér később Hild műveként megvalósult s annyira elismert architektonikus művészi egységéhez (16. ábra). A Diana-fürdő történetéből meg kell említeni, hogy a lebontott egykori Sóhivatal helyére került. A telket négyszögölenként 90 bécsi értékű forintért Pfeffer Ignác és neje vásárolta meg, és részleges kiegészítésekkel 374 négyzetölre alakítva15 1822. március 28-án Hild József által készített tervekkel folyamodott építési engedélyért a Szépítő Bizottsághoz, amely azt építészeti vonatkozásban változtatás nélkül megadta.16 Magát a kivitelt is Hild József vállalta, és azt általános elismerés mellett rövid idő alatt be is fejezte. Érdekes és az engedélyezés körül élénk vitára adott alkalmat a vízszolgáltató berendezése, amely két dunavízzel táplált kút, egy nyomószivattyú és a talaj szint alatt 2 öl mélyen fektetett facsövek révén szállította a vizet az épületbe, ahol az tartályban felmelegítve az egyes kádfürdőkbe került. A fürdő Pest város kedvelt nevezetessége volt, és az 1838-as árvizet is nagyobb kár nélkül átvészelve 1849-ig működött zavartalanul. Ékkor Hentzi ágyúi súlyosan megrongálták, az épület részben ki is égett, úgyhogy átfogó újjáépítésére volt szükség. Ezt az alapító Pfeffer Ignác fia, szintén Pfeffer Ignác, ugyancsak Hild közreműködésével 1850-ben végezte el, továbbfejlesztve a technikai felszerelést. Ugyanakkor a fürdőt nem csekély engedélyezési viták után az udvar részleges beépítésével gőzfürdő-résszel is kiegészítették. Új formájában ismét - az akkori teehnikaifejlettséghez viszonyítva — a legkorszerűbb berendezést nyújtotta, úgyhogy mint Pest-Buda előkelő fürdőintézménye évtizedeken keresztül további népszerűségnek örvendett. Századunk első éveiben bontották le, amikor a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank vásárolta meg, hogy helyére székházát építse, amely jelenleg a Belügyminisztérium épülete. 53