Rados Jenő: Hild József, Pest nagy építőjének életműve (Budapest, 1958)
IV. Hild József világi építészete. Magánépületek
28. A Diana-fürdő homlokzati terve védmagasságú övpárkányára nagyon egyszerű keretezésű ablakok sora fűződött. Különös, hogy az együtt beadott alaprajzi és homlokzati engedélyezési rajzokon az axis-számok különböznek egymástól. (Az alaprajzon 11, a homlokzatokon 13 axis van.) Végső kifej lésében a Diana-fürdő a három évvel később mellette épült Iyibschinszky—Koburg-palota azonos architektúrájával egy tömböt alkotva, a mai József Attila utca és Mérleg utca közti homlokzat egységes frontszakaszát szolgáltatta (16. ábra). A fürdő korabeli megítéléséről talán Kazinczy Ferenc pesti útleírása adja a legjellemzőbb képet : ,,A Börsével áltellenben eggy uj négyszeg déli végén, homlokkal Budának, áll a Dunaferdőnek nevezett ház. Kocsisom szinte kényszeríte, hogy itt szálljak ki, s nézzem-körül magamat az udvarban. Csudámat fogom ott látni! — úgymond. A ház fenekében, áltellenben a kapuval, a Dunával és Budával, négy temérdek oszlop tart egy háromszegű frontot, melly alatt eggy nyáriszoba nyílik, előfal nélkül, azok szolgálatjára, kik itt ferednek s eggyütt akarnak mulatozni. A szűk udvar közepében eggy teknő szökteti-fel vizét, s a teknőt virágtáblák veszik körül. A ház Gyönyör lakja! — kiáltám, mert még akkor nem tudtam, hogy a Dicsőségé.”20 — Utóbbi kijelentés Széchenyi ottlakására vonatkozik. 55