Rados Jenő: Hild József, Pest nagy építőjének életműve (Budapest, 1958)
IV. Hild József világi építészete. Magánépületek
Hosszú ideig Pest egyik legfontosabb postahivatalát fogadta be, és otthonául szolgált a Magyar Tudományos Akadémiának, amely mai székházába való átköltözése előtt 1865. március 20-án tartotta itt utolsó ülését.52 Közben az 1849-i bombázástól kigyulladt és leégett fedélszékét megújították.53 A ház két 13—13 tengelyes puritán egyszerűségű homlokzata közül a Petőfi Sándor utcára nyíló oldal tekinthető főhomlokzatnak (III. tábla). Ezt a 4+5+4 tengelyrendszerű frontot közepén szegélypilaszterektől közrefogott, enyhe kiülésű, különösebb dísz nélküli rizalit tagozza, amely az oldalrészek jellegétől csak első emeleti ablakainak íves kiképzésével tér el. Középtengelyében kazettázott boltozató kapualj vezet a ház tompított sarkú, négyzet alakú, tekintélyes méretű, szép arányú első udvarába, amely határozottan architektonikus tér benyomását kelti. Oldalfalainak jó nyílásritmussal áttört felületeit hangsúlyos gyámokon nyugvó, nemes rajzú rácsokkal szegélyezett függőfolyosók fogják össze. A Városház utca felé néző homlokzat és az azzal kapcsolatos második udvar a túlsó oldalhoz képest kimondottan hátsó front és udvar fokozati redukcióját mutatja. A Trattner-udvar szomszédságának századforduló körüli hangoskodó eklektikus építészete annyira túlharsogta ezt a szerény, mértéktartó épületet, hogy háttérbe szorulva a közfelfogás már csak avulásának szegényes benyomását látta. A huszas évek közepe táján azonban az ódon épületet teljesen kitatarozták, udvarát megtisztították ízléstelen portáljaitól, szeretetteljes kézzel tapintatosan fel is ékesítették, előcsarnok-boltozataiba szép, kovácsoltvas lámpákat akasztottak, a fülkékbe néhány tetszetős, klasszicizáló vázát helyeztek, az udvarokba architektonikusan szegett gyepágyakat telepítettek és néhány kőpadot is állítottak.54 Ekkor váratlan meglepetésként bontakozott ki az addig lenézett mű finom hangulatú szépsége, szerénységében is előkelő nyugalma, amely megmutatta, hogy a városi bér házak annyit és sokszor oly jogosan elítélt zárt udvarai igaz művészetet is nyújthatnak. A Gross-ház A hildi jellegzetes homlokzatalakítás sajátosan elterpeszkedő példája a József tér 1. sz. alatti egykori Gross-ház, amely inkább a benne elhelyezett Blumenstöckl-vendéglőről, mint tulajdonosáról volt ismert. Látogatói főként törzsasztalok köré tömörült akadémikusok, tudósok, művészek voltak, akik közül Lotz Károly festette meg a különszoba díszítését — Bacchus diadalmenetét. Az ötvenes-hatvanas években Hild Józsefnek is itt volt asztaltársasága. Az épület térre néző, kétemeletes, rizalitos főhomlokzatát 4+5+4 ablaktengely ritmusú nyílásrendszer mellett a középső részen hat, emeleteket összefogó palmettás fejezetű pilaszter díszítette (II. tábla). Földszinten és a középrész első emeletén íves záradékú nyílások, egyébként szemöldökpárkányos, illetve a második emeleten legegyszerűbb keretezésű ablakok sorakoztak az igénytelen párkányokkal magasság irányában osztott homlokzaton. A József Attila utca felé forduló oldalhomlokzat azonos magassági megosztás mellett 13 ablaktengelyes (IX. tábla). 5* 67