Rados Jenő: Hild József, Pest nagy építőjének életműve (Budapest, 1958)

IV. Hild József világi építészete. Magánépületek

Hosszú ideig Pest egyik legfontosabb postahivatalát fogadta be, és otthonául szolgált a Magyar Tudományos Akadémiának, amely mai szék­házába való átköltözése előtt 1865. március 20-án tartotta itt utolsó ülését.52 Közben az 1849-i bombázástól kigyulladt és leégett fedélszékét megújították.53 A ház két 13—13 tengelyes puritán egyszerűségű homlokzata közül a Petőfi Sándor utcára nyíló oldal tekinthető főhomlokzatnak (III. tábla). Ezt a 4+5+4 tengelyrendszerű frontot közepén szegélypilaszterektől közrefogott, enyhe kiülésű, különösebb dísz nélküli rizalit tagozza, amely az oldalrészek jellegétől csak első emeleti ablakainak íves kiképzésével tér el. Középtengelyében kazettázott boltozató kapualj vezet a ház tompított sarkú, négyzet alakú, tekintélyes méretű, szép arányú első udvarába, amely határozottan architektonikus tér benyomását kelti. Oldalfalainak jó nyílás­ritmussal áttört felületeit hangsúlyos gyámokon nyugvó, nemes rajzú rácsokkal szegélyezett függőfolyosók fogják össze. A Városház utca felé néző homlokzat és az azzal kapcsolatos második udvar a túlsó oldalhoz képest kimondottan hátsó front és udvar fokozati redukcióját mutatja. A Trattner-udvar szomszédságának századforduló körüli hangoskodó eklektikus építészete annyira túlharsogta ezt a szerény, mértéktartó épü­letet, hogy háttérbe szorulva a közfelfogás már csak avulásának szegényes benyomását látta. A huszas évek közepe táján azonban az ódon épületet teljesen kitatarozták, udvarát megtisztították ízléstelen portáljaitól, szere­tetteljes kézzel tapintatosan fel is ékesítették, előcsarnok-boltozataiba szép, kovácsoltvas lámpákat akasztottak, a fülkékbe néhány tetszetős, klasszicizáló vázát helyeztek, az udvarokba architektonikusan szegett gyepágyakat telepítettek és néhány kőpadot is állítottak.54 Ekkor váratlan meglepetésként bontakozott ki az addig lenézett mű finom hangulatú szép­sége, szerénységében is előkelő nyugalma, amely megmutatta, hogy a városi bér házak annyit és sokszor oly jogosan elítélt zárt udvarai igaz művészetet is nyújthatnak. A Gross-ház A hildi jellegzetes homlokzatalakítás sajátosan elterpeszkedő példája a József tér 1. sz. alatti egykori Gross-ház, amely inkább a benne elhelye­zett Blumenstöckl-vendéglőről, mint tulajdonosáról volt ismert. Látogatói főként törzsasztalok köré tömörült akadémikusok, tudósok, művészek voltak, akik közül Lotz Károly festette meg a különszoba díszítését — Bacchus diadalmenetét. Az ötvenes-hatvanas években Hild Józsefnek is itt volt asztaltársasága. Az épület térre néző, kétemeletes, rizalitos főhomlokzatát 4+5+4 ablaktengely ritmusú nyílásrendszer mellett a középső részen hat, emelete­ket összefogó palmettás fejezetű pilaszter díszítette (II. tábla). Földszin­ten és a középrész első emeletén íves záradékú nyílások, egyébként szem­­öldökpárkányos, illetve a második emeleten legegyszerűbb keretezésű ablakok sorakoztak az igénytelen párkányokkal magasság irányában osz­tott homlokzaton. A József Attila utca felé forduló oldalhomlokzat azonos magassági megosztás mellett 13 ablaktengelyes (IX. tábla). 5* 67

Next