Rados Kornél (szerk.): Ipari üzemek technológiája és építészete - Ipartelepek építészete 5. (Budapest, 1979)

F) Építőanyagipar

vagy ferde felvonóval, lényeges magasságkülönbségeknél, ha a távolság is nagy, drótkötélpályán, szállítószalagon, kisebb távolságoknál dömperen, nagy befogadóképességű (egészen 15 m3-ig), billenőszekrényes járművekkel szállít­ják be az üzembe. Miután a korszerű téglagyár nem idényüzem, hanem egész évben folyamatosan működik, viszont a bányászást nem lehet az időjárástól teljesen függetleníteni, a bányában kitermelt agyag egy részét nem közvetlenül a feldolgozás helyére, hanem az üzem közvetlen közelében levő hányóra hord­ják. Innen kotróval szállítószalagra vagy billenőcsillére rakják, amely a szek­rényes adagolóba viszi; az agyag előkészítése itt kezdődik meg. A hányon való tárolás az agyag „érlelését”, egyenletesebbé válását és ezáltal a gyártott áru minőségének javulását is elősegíti. 20.2. ábra. Téglagyár, szekrényes adagoló: 1 — nehézvágó; 2 — könnyüvágó; 3 — motolla 20.3. ábra. Téglagyár, törőhenger 20.4. ábra. Téglagyár, nedves görgőjárat 496

Next