Rétháti László: Talajvíz a mélyépítésben (Budapest, 1974)
Második rész. Gyakorlati feladatok megoldása
A karsztvízhálózatot a VITUKI észleli, 1952 óta. A budapesti hév- és gyógyforrások adatait 1938 óta a BME Ásvány- és Földtani Tanszéke, ill. az Országos Balneológiái Kutató Intézet tartja nyilván. 10.3.4. KÜLFÖLDI ÉSZLELŐHÁLÓZATOK Az első rendszeres megfigyelések a szakirodalom szerint Angliában indultak meg, 1840-ben. Ezt megelőzően — ugyanitt — már 1832-ben megjelent egy tanulmány (szerzője Bland); ez az első jelentősebb geohidrológiai értékelés, amiről tudomásunk van (Gray 1961). Németországban 1856-ban, Münchenben indult meg a rendszeres megfigyelés; hamarosan bekapcsolták Berlint (1869), majd a Spree vidékét is (1896). A megfigyelőkutak száma és felszereltsége — országonként vizsgálva igen széles skálán mozog. Berlinben pl. 1937-ben már kb. 2000 (havi egy ill. két alkalommal észlelő) kút volt (Kloos 1963). Az Egyesült Államokban meglepően kevés kút van (kb. 3000), ezzel szemben itt a legmagasabb az automatizálás és a gépi feldolgozás hányada (Szesztay 1965a). A tenger ellen vívott állandó küzdelemmel és a belterjes mezőgazdasági művelésre való fokozott törekvéssel magyarázható, hogy olyan kis országban, mint Hollandia, 11 000 kutat figyelnek (Santing 1965). -10.4. HIDROLÓGIAI ADATGYŰJTÉS A tervezési munka rendszerint a szóban forgó terület felmérésével és a feltárási terv összeállításával indul meg. Mind a két tevékenység — de különösen az utóbbi — előzetes, tájékoztató adatok beszerzését és értékelését követeli meg. Mélyépítési vonatkozásban a minimális követelmény az, hogy rendelkezésre álljanak a vizsgált területre vagy annak környezetére korábban kiadott talajmechanikai szakvélemények, amelyek — a hazai gyakorlatnak megfelelően — nemcsak a talaj-, hanem a talajvízviszonyokat is részletesen taglalják. A későbbiek során az adatgyűjtést ki kell terjesztenünk az 1.2. fejezetben felsorolt szakágak területén megjelent minden olyan lényegesebb közleményre — cikkre, könyvekre, szakvéleményekre * stb. — , amelyek a vizsgált terület geohidrológiai viszonyaival foglalkoznak. Meg kell állapítani, hol vannak a legközelebbi YITUKI-kutak, és ki kell írni ezek legfontosabb adatait. A csapadékviszonyokról az Országos Meteorológiai Intézet irattárában tájékozódhatunk. Részletesebben kell tárgyalnunk azokat a feladatokat, amelyek a helyszínen várnak ránk. A helyszín bejárása és alapos tanulmányozása, a következőkben részletezett adatok beszerzése elengedhetetlenül szükséges a talajvízviszonyok egyértelmű tisztázásához. Nem pótolja ezt a korábban említett anyagok leggondosabb áttanulmányozása sem, egyrészt azért, mert ezek nem a szóban forgó objektumra (és rendszerint nem is ugyanarra a területre) vonatkoznak, másrészt azért, mert a hidrológiai viszonyok állandóan változnak. A helyszíni adatgyűjtésnek két fő célja van: a) beszerezni minden olyan adatot, amely a pillanatnyi, az építési és a maximális talajvízszint meghatározását lehetővé teszi; 295