Révai József: Ifjúkori írások, 1917-1919 - Irodalom - szocializmus (Budapest, 1981)
Jegyzetek
vekre utalunk: Király István: A modernizmusról. (Kortárs, 1958. 910 — 921.; Ua. in: Elvek és utak. Szerk.: Pándi Pál. Bp. 1965. 57 — 80. ill. К. I.: Irodalom és társadalom. Bp. 1976.408 — 422.); [József Farkas — Szabó György:] Avantgarde és szocializmus: Kassák Lajos. (MIT VI. 211—228.); Bori Imre — Körner Éva: Kassák irodalma és festészete. Bp. 1967.; Béládi Miklós: Kassák Lajos. (Kritika, 1966. 12. sz. 13—28.; Ua. in: Arcképek a szocialista magyar irodalomból. Szerk.: Illés László. Bp. 1968. 52 — 74. és В. M.: Érintkezési pontok. Bp. 1974. 11—51.); Bori Imre: A szecessziótól a dadáig. Újvidék 1969.; Király István: A modernség néhány problémája (Kritika, 1969. 9. sz. 8 — 19. Ua.: K. L: Irodalom . . . 423—437.); Király István: Ady Endre. Bp. 1970, 19722. I II. (Különösen: I. köt. 692 — 693. és II. köt. 639—653.); Szabolcsi Miklós: Jel és kiáltás. (Az avantgarde és neoavantgarde kérdéseihez.) Bp. 1971.; Rónay György: Kassák Lajos alkotásai és vallomásai tükrében. Bp. 1971.; Béládi Miklós: A magyar irodalmi avantgarde. I—II. rész. (Jelenkor, 1973. 10. sz. 932—936. és 11. sz. 1027 1032.); Tverdota György: Az avantgarde Ady-képe (ItK, 1977. 663—678.); Magyarország története. VII. köt. Bp. 1978. 997 — 998. — A kérdés legújabb értelmezéseként idézzük Hermann István bevezető tanulmányát (A magyar filozófiai gondolkodás . . . Bp. 1977. 30- 31.): „Ady költészete ugyan a háború idején egyre magasabb színvonalra emelkedik, mégis a tízes évek elejétől kezdve — anélkül, hogy Ady programját totalitásában valamely magyar mozgalom vállalta volna és különösen anélkül, hogy végrehajtották volna — létrejön egy keresés: miképpen lehet esztétikailag túljutni Adyn. Ha vulgárisán akarnánk fogalmazni, akkor azt mondhatnék, hogy az Adyt túlszárnyaló örökösre több jelölt is van.” Az egyik: a Balázs Béla-féle tragikus, új népies szimbolizmus. . . . „Ugyanez az Ady utáni költőkeresés nyilatkozik meg a Ma csoportjában, a Kassák-csoportban is, ahol például a fiatal Révai éppen az Ady utáni, az Adynál is forradalmibb költőnek éppen Kassákot tekinti. A két eset, ti. Balázsé és Kassáké, különböző. Ami Balázst illeti, az ő koncepciójának, elvi elképzeléseinek a mélyén volt egy mozzanat, ami túlmutatott Adyn és ami egy egészen modern, de ugyanakkor népiséghez kötődő művészet perspektíváit vetítette előre. Ez megnyilatkozott abban is, hogy már Ady idejében ezen a területen a Balázzsal ilyen tekintetben hasonló úton kereső Bartók és részben Kodály ezt a motívumot zeneileg legalábbis kidolgozták. Továbbá nemcsak Balázs, hanem még részben Kassák újdonsága is megnyilatkozik abban: mindketten igen erős befolyást gyakoroltak a fiatal József Attilára, s az ő költészete aligha vált volna olyan eredetivé és olyan teljessé a Balázs- és Kassák-befolyások nélkül. Ezzel azonban egy újabb csoport jelenik meg a magyar progresszión belül, mégpedig az avantgarde csoportja. S függetlenül attól, hogy Kassák maga hozzátartozik ugyan ehhez az avantgarde-hoz, sőt, annak vezéralakja, az avantgarde fiatalok baloldalibbak lesznek, mint maga Kassák. Persze mindebből nem következik az, hogy a túllépés Adyn vagy a továbbfejlesztés megtörtént volna. Sem Balázsnál, sem pedig Kassáknál nincs olyan egységes válasz a magyar történelem döntő kérdéseire, mint Adynál. Az előrelépés tehát a lényeg tekintetében visszalépés. Az az orientáció, amely különböző csoportokban tehát fellép, hogy ti. Adynál valami mélyebbet nyújtsanak, egyes részletpontokon lehet Ady meghaladása, egészében azonban Ady mégis magányos marad, még akkor is, hogyha a különböző csoportok rá hivatkoznak.” TÁRGYI ÉS SZÖVEGMAGYARÁZATOK: 1 ......... a fajiság a világirodalmi értéknek legfontosabb tényezője”: 1. Babits Mihály Magyar irodalom c. tanulmányát. В. M.: Irodalmi problémák. Bp. 1917. pl.: 18., 32., 38. * „ . . . a lovas, ázsiai kép-képzet. . .”: 1. pl. Beöthy Zsolt: A magyar irodalom kis-tükre. Bp. 1896. 1 —7. (Egy kép a Volga mellől. A magyar léleknek néhány ősi vonása.) 3 „Rákosiék”: Rákosi Jenőről van szó. 1 turánizmus: a szélsőséges magyarországi fajelméleti mozgalmak egyike, melynek alapjait az 1910-ben létrejött Turáni Társaság vetette meg. ‘ A két Ady-vers A halottak élén című kötetben (Bp. 1918.) található. Első megjelenésük: Véresre zúzott homlokkal: Nyugat, 1917. június 1. Kicsoda büntet bennünket?: Nyugat, 1917. szeptember 1. * A Kassák-vers: a Most téged énekellek kezdősorú költemény. Megjelent: Eposz Wagner maszkjában. Bp. 1915. 14.; modern kiadás: K. L. összes versei. Bp. 1970. 1. köt. 10—11. 7 Ady Véresre zúzott homlokkal c. versének első szakasza: A Mában élni a Jövőért,/Az Újnak tenni hitet:/Valamikor csináltam én ezt?/Mintha valami baj ért volna,/Dobása valakinek,/Homlokomon éles, nagy kő ért. 172