Robertovič, Viljamsz Vasilij: Talajtan. A földműveléstan alapjai (Budapest, 1950)
Második rész. A földművelés alapjai - Tizedik fejezet. A víz és a növényi tápanyag egymáshoz való viszonya a talajban. A kultúrtalaj
TIZEDIK FEJEZET A VÍZ ÉS A NÖVÉNYI TÁPANYAG EGYMÁSHOZ VALÓ VISZONYA A TALAJBAN. — A KULTÚRTALAJ A gazdasági növények vízszükségletének mennyiségi változékonysága. — A kultúrnövények csoportokba sorolása viszonylagos vízszükségletük szerint. — A növények fejlődésének válságos szakaszai. — A bokrosodási szakasz jelentősége. — A növények különböző vízszükségletének okai. — A növények vízszükséglete és a talajnedvesség kölcsönös viszonya. — A talaj szerkezet hatása a talaj vízgazdálkodására. — A talaj szerkezet hatása a tájegység vízgazdálkodására. — A növényi táplálóanyagtartalék alakja a talajban. — A táplálóanyagrendszer szabályozásának módjai a talajban. — A szerkezetnélküli és a jószerkezetü talaj táplálóanyag-rendszere. — A baktériumok tápláléka és a talaj szervesanyagainak elbomlása. — A földművelés három feladata. A Petrovszki Mezőgazdasági és Erdészeti Akadémián, amely ma a Leninrenddel kitüntetett Moszkvai K. A. Timirjazev Mezőgazdasági Akadémia, P. A. Iljenkov professzor 1865-ben végezte el az első — az irodalomban is feljegyzett kísérletet a kultúrnövények vízszükségletének mennyiségi meghatározására. Azóta is állandó a törekvés, hogy a növényi élet e gyakorlatilag legfontosabb tényezőjének értékét azzal a vízmennyiséggel fejezzük ki, amelyet a különböző növények termésük egységnyi mennyiségű szárazanyagának létrehozásához elhasználnak. A gazdasági növények vízszükségletének mennyiségi változékonysága. A növények által egységnyi mennyiségű szárazanyaguk előállítására felhasznált víz mennyisége rendkívül tág határok közt ingadozik. Az alábbi táblázatban láthatjuk ennek meggyőző példáját : A táblázat különböző szerzőknek különböző körülmények közt végzett vizsgálatai alapján mutatja be ezt az ingadozást. Növény Vízegység Növény j Vízegység Búza......................... 235—1530 Burgonya . ■.............. 281—448 Rozs ............................ 377—724 Répa........................... 227—2083 Árpa.............................. 258—676 Borsó........................... 235—1658 Zab......................... 401—665 Lucerna ................... 520—1354 Köles ............................ 275—447 Repce ....................... 337—912 Hajdina ....................... 371—646 Len............................. 787—1093 Kukorica ..................... 233—369 Mustár...................... 269—1658 Óriási tömegszámot kaptunk, s ez nemcsak a dialektikus, hanem gyakran még az egyszerű arithmetikai feldolgozásra is alkalmatlan. Az igen nagy különbségek oka abban rejlik, hogy valamely tényező legnagyobb effektivitása csak akkor érvényesül, ha a növényt minden más tényezővel teljes mértékben ellátjuk. 287