Robertovič, Viljamsz Vasilij: Talajtan. A földműveléstan alapjai (Budapest, 1950)
Második rész. A földművelés alapjai - Tizedik fejezet. A víz és a növényi tápanyag egymáshoz való viszonya a talajban. A kultúrtalaj
lehet. Abból is láthatjuk, hogy mennyire gyors lehet a szerkezet nélküli talaj vízelpárolgásának folyamata, hogy pl. a Zavolzse (volgántúli) vidéken az egész tavaszi víztartalék száraz szél hatására egy-két nap alatt elpárologhat. A szerkezetnélküli talajban ez elkerülhetetlen folyamatok eredményeképpen a víztartalék nem nagy és nem is állandó. Az ilyen talaj víztartaléka (1) 131. ábra. (2) A jószerkezetű (1) és a szétporladt (2) talaj felszíne. (Fénykép Aereboe nyomán.) rövid időre szól és teljesen szabályozhatatlan. A szerkezetnélküli talaj vízrendszere szeszélyes; ez meghatározza egyúttal a szerkezetnélküli talaj termésingadozásának szeszélyességét is. A jószerkezetű, morzsás talaj vízgazdálkodása egészen más. A víz a talajtömegbe nem a hajszálcsövesség hatására, nem hajszálcsöves hézagokon keresztül szivárog be, hanem a morzsák között. Bármilyen erejű eső teljesen behatol a jószerkezetű talaj tömegeibe. A behatolás gyorsasága oly nagy, hogy a jószerkezetű talajok mesterséges öntözésénél különleges rendszabályokra van szükség, hogy víz az egész öntözött területen egyenletesen oszoljék el. Ilyen rendszabályok nélkül a víz az öntözőcsatorna nyílásától 2—3 méternyire már nem oszlik szét hanem teljesen beivódik a talajba. A jószerkezetű talaj a tavaszi hólevet is teljesen magábaszívja. Érthető, hogy télen a morzsás talajban is létrejön a vízgőz felfelé irányuló áramlása 300