Rónay László: Az Ezüstkor nemzedéke - Irodalomtörténeti füzetek 58. (Budapest, 1967)
4. A háború felé (1938-1939)
Mert aggasztó tünetek is vannak: József Attila, aki Ady óta, Illyés mellett legnagyobb költőnk volt . . . nem talált otthont a népiesek közt. . . A népi kultúra pedig — erről nem szól a népies ének — ismeretlenül pusztul.” A Nyugatban is sorjáznak a hagyományokat elevenítő írások. Halász Gábor tanulmányai (Csengeri, Szálai, Trefort) mellett itt jelenik meg Vas István Berzsenyi emlékére című költeménye, Tóth Árpádról szóló tanulmányában pedig a költő „angyali humanizmusát” emeli vizsgálódásainak középpontjába.9 Tóth Árpád pesszimizmusáról is szól, szerinte ez a hétköznapokból az ünnepibe való elvágyódás kifejeződése. Tóth Árpád ezzel is példát mutat Vas István szerint a mai költőknek, hiszen a mindennapok keserű küzdelmei után meg tudta valósítani a maga belső harmóniáját, találkozni tudott az angyalokkal. A másik hagyomány-forma sokkal közelebbi és sokkal tragikusabb: József Attiláé. Bóka László jelölte ki talán elsőnek József Attila helyét a Petőfi—Ády forradalmi fejlődési vonalában. Bóka ekkortájt lesz a népi mozgalom legelszántabb ellenfele, s a fiatalokat is azért kovácsolná össze, hogy a szerinte csak káros népiesség ellen harcoljanak. József Attila tragikus halála a nemzedék minden rétegét megmozgatta. Az első reflex a megdöbbenésé. De hamarosan alapmotívuma lesz az emlékezéseknek és verseknek, hogy ilyen korban, mely legjobbjait halálba kergeti, nem érdemes élni, mint Zelk Zoltán vallja a Nyugatba, írott költeményében s más költői képekben, de ugyanez a mondanivalója Rónay György Vigiliában közölt versének is (József Attila emlékének). A folyóiratokban és lapokban megjelenő cikkek és elemzések azonban nem érik be a múlt és a hagyományok újraértékelésével. Egyre aktuálisabb lesz a magyar jelen és az aktuális magyar nyomorúság kérdése. A Korunk Szava szociálpolitikai ankétot hirdet a magyar „proletársors” megjavítására. Az ankét keretében elsősorban a nemzedék katolikus irányulású tagjai hallatják szavukat. Lovass 9 Vas István: Tóth Árpád. Nyugat 1938. 7 Rőnay: Ezüstkor 97