Rottler Ferenc: A Magyar Tudományos Akadémia tevékenysége a nyolcvanas években (Budapest, 1983)
2. Kiemelt kutatási területek
A földterület termőhelyi értékelését célzó kutatások sikeressége érdekében érdemes bekapcsolódnunk néhány olyan, ma nemzetközileg kibontakozó kutatásterülct művelésébe, amilyen például a természeti erőforrások távérzékeléssel (műholdakkal) történő kutatása, a földrajzi régiók komplex minősítése, végül a környezetminősítő tematikus térképezés. Mivel a termőföld komplex értékelési módszere és rendszere még nem alakult ki, alapvető az olyan módszerek kutatása, amelyek alkalmasak a földterület értékének objektív meghatározására és összehasonlítására, a termőföld közgazdasági értékelési módszereinek kidolgozására. A népgazdaságilag is hasznos kutatások fő területei a következők: a természeti környezet ökológiai tényezőinek értékrend szerinti minősítése (amit az ökológiai potenciál vizsgálatának is szoktak nevezni); továbbá a termőhelyi anyag- és energiaforgalom feltárása; a talajpusztulások folyamatainak előrejelzése, megelőzése és megakadályozása; a meliorizáció országos és regionális fejlesztése; az agrár-ökoszisztémák megőrzésének és hozamnövelésének talajtani megalapozása. Nem utolsósorban hozzátartozik a természeti kincsekhez a víz is, amely az élet pótolhatatlan feltétele, s amelyből egyre kevesebb és egyre rosszabb minőségű áll rendelkezésre. Ez azzal is összefügg, hogy Magyarország felszíni vízkészletének 95%-a külföldről származik. Az életszínvonal emelkedésével párhuzamosan mind több vizet fogyasztunk közvetlenül és közvetve is: ez utóbbin az ipar és a mezőgazdaság által igényelt mind nagyobb vízmennyiség értendő. A növekvő vízigények kielégítésében a tudományos kutatásra igen nagy feladatok hárulnak. Eredményes tevékenység már eddig is folyt: így rendelkezésre állnak azok az alapvető ismeretek és adatok, amelyek nélkülözhetetlenek a vízgazdálkodás fejlesztéséhez, a vízkészletek és a vízigények közötti egyensúly biztosításához, a racionális — sőt, talán az optimális — vízfelhasználáshoz, vízhasznosításhoz. Ezek az adatok szolgáltatják az alapot a vízgazdálkodás-fejlesztés alternatív műszaki-gazdasági megoldásainak a kidolgozásához. Ahhoz, hogy a vízgazdálkodás természeti feltételeit értékelni tudjuk, számos témakörben kell kutatásokat végezni a mostani ötéves tervidőszakban is. Ezek közül — a teljesség igénye nélkül — említünk meg néhányat: ilyen a belvízrendezés és a vízlecsapolás; az erózió elleni védelem; a felszín alatti és a felszíni hidrológiai folyamatok megismerését szolgáló megfigyelési és értékelési módszerek fejlesztése (annál is inkább, mert a lakosság fogyasztásának 80%-át a föld alatti vízkészletek szolgáltatják); a geotermikus energia kinyerésének és optimális hasznosításának lehetőségei; a bányászat és a vízháztartás kölcsönhatásainak megismerése. A légkör kutatása jellegzetes interdiszciplináris tudományterület: összefügg a mezőgazdasági hozamokkal, a talaj termékenységgel, a vízgazdálkodással; művelésében pedig csillagászoknak, meteorológusoknak, hidrológusoknak és még számos tudományág szakembereinek kell részt venniük. Szükséges az éghajlat különböző időskálájú változásainak tanulmányozása, a magaslégköri folyamatok elemzése, a napkitörések földi hatásainak vizsgálata. Ezek összefüggenek a hírközléssel, az időjárás— 24