S. Dobos Ilona (szerk.): Egy somogyi parasztcsalád meséi: Tót Szőke Józsefné et al. meséi - Új magyar népköltési gyűjtemény 10. (Budapest, 1962)
EGY SOMOGYI PARASZTCSALÁD MESÉI A meséket összegyűjtötte, a bevezető tanulmányt és a jegyzeteket készítette S. DOBOS ILONA E sorozatot 1940-ben Ortutay Gyula indította el Fedics Mihály mesél című kötetével; azóta a sorozat jelentős helyet vívott ki magának nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi folklórtudományban is. Kötetei az élő népművészet pótolhatatlan dokumentumai, melyek a néprajzon túl fontos adalékokkal szolgálnak a társadalomtudományok, a nyelvészet és az irodalom kutatói számára is. A jelen, X. kötet a népmesét, a népköltészet prózai műfaját fejlődésében és mozgásában mutatja be: izgalmas kísérletnek vagyunk tanúi, melynek során a szerző egy kicsiny darabon nyomon követi, mintegy lefilmezi a népmese búvópatakját, és egy Somogy megyei család négy generációján át rögzíti a népi elbeszélés alakulását. Sőt, még ennél is tovább megy: nyomozza a mese változásait a földrajzi és társadalmi környezet változásai között is, és ilymódon egyfelől a mesémondás társadalmi szerepére, másfelől a népi elbeszélés változásainak tükrében a társadalmi szerkezeti változások természetére vonatkozólag tud levonni értékes következtetéseket. A kötet jelentős lépés azon az úton, mely az egyes tudományágak művelőit egyre inkább arra ösztönzi, hogy a szűk szakmai kereteken túllépve a jelenségeket összefüggéseikben és mozgásukban vizsgálják. Népmeseanyaga időben a múlt század második felétől az 1950-es évekig, térben és társadalmi formákban a félfeudális ura-