S. Dobos Ilona (szerk.): Egy somogyi parasztcsalád meséi: Tót Szőke Józsefné et al. meséi - Új magyar népköltési gyűjtemény 10. (Budapest, 1962)

EGY SOMOGYI PARASZTCSALÁD MESÉI A meséket összegyűjtötte, a bevezető tanulmányt és a jegyzeteket készítette S. DOBOS ILONA E sorozatot 1940-ben Ortutay Gyu­la indította el Fedics Mihály mesél című kötetével; azóta a sorozat je­lentős helyet vívott ki magának nemcsak a hazai, hanem a nemzet­közi folklórtudományban is. Kötetei az élő népművészet pótolhatatlan do­kumentumai, melyek a néprajzon túl fontos adalékokkal szolgálnak a társadalomtudományok, a nyelvészet és az irodalom kutatói számára is. A jelen, X. kötet a népmesét, a népköltészet prózai műfaját fejlődé­sében és mozgásában mutatja be: iz­galmas kísérletnek vagyunk tanúi, melynek során a szerző egy kicsiny darabon nyomon követi, mintegy le­filmezi a népmese búvópatakját, és egy Somogy megyei család négy ge­nerációján át rögzíti a népi elbeszé­lés alakulását. Sőt, még ennél is to­vább megy: nyomozza a mese vál­tozásait a földrajzi és társadalmi környezet változásai között is, és ily­­módon egyfelől a mesémondás tár­sadalmi szerepére, másfelől a népi elbeszélés változásainak tükrében a társadalmi szerkezeti változások ter­mészetére vonatkozólag tud levonni értékes következtetéseket. A kötet jelentős lépés azon az úton, mely az egyes tudományágak művelőit egyre inkább arra ösztönzi, hogy a szűk szakmai kereteken túllépve a jelen­ségeket összefüggéseikben és mozgá­sukban vizsgálják. Népmeseanyaga időben a múlt század második felé­től az 1950-es évekig, térben és tár­sadalmi formákban a félfeudális ura-

Next