Salamon Konrád (szerk.): Világtörténet - Akadémiai kézikönyvek (Budapest, 2006)
5. Csorba Csaba: A középkor
5. A KÖZÉPKOR (476-1492) István uralma alatt kezdődött meg az állam bomlása, s a Nemanjida-dinasztia kihalása (1371) után a tartományuraságokra szétesett ország az oszmán-török hódítók könnyű prédája lett. István utódja, Lázár (1371-1389) már nem királyi, hanem fejedelmi címet (knez) viselt, és elismerte Magyarország fennhatóságát. 1389-ben Rigómezőnél döntő csatát vesztett az oszmán-törökök ellen, fogságba esett és megölték. A trónt fia, István Lázarevics (1389-1427) örökölte, aki szintén kénytelen volt a Magyarországtól való függő viszonyt elismerni. Székhelyét a szerb-magyar határon lévő biztonságos Belgrádba (Nándorfehérvár) tette át. Utódja unokaöccse, Brankovics György lett (1427-1456), aki megpróbált Magyarország és az Oszmán Birodalom között egyensúlyozni. Belgrádot átadta Zsigmond magyar királynak (ez lett a magyar végvári rendszer kulcspontja), cserébe magyarországi birtokokért. A15. század közepére Szerbia egyértelműen oszmán vazallus állam lett. 5.10.6. Hegyek népe: a bosnyákok Ajórészt hegyvidéki ország a 14. században kezdett jelentősebbé válni. Addig nem tudta önállóságát elismertetni a környező hatalmakkal (horvátokkal, magyarokkal, bizánciakkal). A magyar királyok többször vezettek keresztes hadjáratot a bogumil eretnekség kiirtására. A Kotromanics-dinasztia uralma alatt álló ország tekintélyét emelte, hogy Nagy Lajos magyar király is ebből a családból választott magának feleséget. I. Tvrtko (1353-1391) bosnyák bán magyar támogatással a szerbek rovására terjeszkedni próbált. 1357-ben királlyá koronáztatta magát. Az Oszmán Birodalomnak ez a kis ország sem tudott ellenállni, 1386-ban behódolásra, adófizetésre kényszerült. 1462-ben vette birtokába az állam egész területét II. Mehmed szultán. Mátyás király sikeres hadjáratokkal Bosznia északi részén bánságokat szervezett, sőt Újlaki Miklóst Bosznia királyává tette meg (1471-1477). 5.10.7. Bulgária bukása A13. századi Bulgária állama bizánci mintát követett, élén a cár állt, hatalmát a bojárok tanácsa korlátozta. Az állam fővárosa Tirnovo volt. Az ország gazdaságának alapját jelentő mezőgazdaság mellett az etnikailag tarka képet mutató városokban fejlődésnek indult az ipar. A13. század második felében a Magyarországgal és a Bizánci Birodalommal vívott háborúkban megcsonkult az ország, s kénytelen volt elismerni (adófizetés formájában) a mongol uralmat. A 14. századot a széttagoltság jellemezte. Egyik részének Tirnovo, másiknak Vidin lett a központja, s különvált Dobrudzsa is. 506