Sándor Pál: A filozófia története. 3. Lenintől napjainkig - A filozófia története 3. (Budapest, 1965)
III. rész. A XX. század polgári filozófiája
de az emigrációból illegális munkára hazatérteknek és letartóztatottaknak a börtönből kicsempészett írásai is napvilágot láttak ezekben az orgánumokban. A felszabadulás azután lehetővé tette a két forrás egyesülését és már ez is új döntő lökést adott a magyarországi marxista-leninista filozófia fejlődésének; a legalitás és a kommunista párt uralkodó párttá alakulása, majd pedig a fordulat éve után a proletárdiktatúra és a szocializmus építése révén lehetőség nyílt a marxizmus-leninizmus eszméinek széles tömegek közti terjesztésére, ami további ösztönzést adott és termékenyítőleg visszahatott a teoretikusokra is - valamint egyes problémák elmélyült tanulmányozására és a viszonylag elmaradt magyar marxista irodalmat gazdagító művek alkotására. Az emigrációból hazatért filozófusok mindenekelőtt közvetítették itthon a Szovjetunióban elért filozófiai eredményeket és hozzáfogtak a marxizmus-leninizmus elméletének hazai viszonyokra való alkalmazásához -és az új jelenségek filozófiai általánosításához. Élen járt ebben a munkában Révai József (1898-1959), aki a toll mestereként a szélesebb tömegek meghallgatására és elismerésére talált. Sokoldalú elméleti tevékenységet fejtett ki, írt esztétikai, irodalomtörténeti (Ady. 1949, Petőfi. 1949, Irodalmi tanulmányok. 1950) tanulmányokat, ideológiai és politikai publicisztikát (Marxizmus, népesség, magyarság. 1948, Kulturális forradalmunk kérdései. 1952), valamint történelmi műveket (Kossuth Lajos, 1945, Marx és az 1848-as magyar forradalom, 1953), de bármily tárgyat vett a történelmi materializmus alkotó módszerével vizsgálat alá, mindenkor arra törekedett, hogy elméletileg megalapozza a magyar kommunisták programját a demokráciáért és a szocializmusért vívott harcban. Mindenkinél jobban értett hozzá, hogy a múlt eseményeinek, problémáinak elemzésén keresztül is a mát szolgálja és a ma kérdéseinek megoldásához segítsen. Különösen nagy hatású volt a két világháború között politikailag bizonyos mértékig pozitív szerepet játszó, de ideológiában zavaros, kispolgári, harmadikutas „népiesség” marxista bírálata, valamint azok a tanulmányai, amelyek Kölcseyről, Szabó Ervinről, József Attiláról szólnak, és amelyekben azt kutatja, mennyiben fejezték ki koruk haladó törekvéseit és mennyiben készítették elő a következő fej-621