Sárosi Gyula: Sárosi Gyula kisebb költeményei, prózai munkái és levelezése - Magyar irodalmi tár (Budapest, 1954)

Bevezetés

Győző egy-egy levelezési adattára, valamint az egykorú sajtó és a Sárosi-irodalom szétszórt, eddig még számba sem vett publikációi szolgáltatták gyűjteményünk anyagát. De vájjon mi indokolja Sárosi levelezésének közzétételét? Vájjon nincs-e kézirattárainkban az övénél gazdagabb és jelentő­sebb irodalmi hagyaték, melynek kiadása ne volna fontosabb feladat? — Feltétlenül van gazdagabb és jelentősebb irodalmi levelezésünk is, mint a Sárosié! Ha csak a múlt század negyvenes éveitől számol­juk is a hiányokat, máig sincs összegyűjtve és kiadva Tompa Mihály, Jókai, Erdélyi János, Gyulai Pál, Tolnai Lajos, Vajda János, Mikszáth, Ady, Móricz Zsigmond, József Attila stb. levelezése. Ámde Vörösmarty, Eötvös és sok más nagy írónk hiányosan publikált levelezésének kritikai kiadását is nélkülöz­nünk kell! Másfelől viszont kétségtelen, hogy a fontosság és elsőbb­ség latolgatásával irodalomtörténetünk csak további időt, újabb évtizedeket vesztene, a feladatot ismét elodázná — míg most leg­alább az általunk összegyűjtött levélanyag hasznosítható. Az írói levelezések összegyűjtése és kiadása az új magyar irodalomtörténeti munkálatok legfőbb feladatai közé tartozik. Használjunk fel minden alkalmat e munka elvégzéséhez! Vigyük bele egyúttal a köztudatba, hogy egy-egy író műveinek kiadása csakis levelezésének beiktatásával válik »összes«-sé! Ami pedig Sárosi levelezését illeti, annak együttes kiadása több szempontból is indokolt. Sárosi korának nem egy írói ki­válóságával (Vörösmartyval, Pulszkyval, Erdélyi Jánossal, Toldy Ferenccel, Jósika Miklóssal stb.) váltott levelet. Életrajzának számos fontos mozzanatáról kizárólag levelezése tájékoztat. De indokolja a kiadást az is, hogy a leveleiből régebben közzétett szemelvény­­anyag egy része — többnyire hibás olvasás vagy önkényes módosí­tások miatt — a szöveget helytelenül vagy csonkán közvetíti. Kötetünk levelezés-gyűjteménye is kétségtelenül hiányos. Egyetlen levelet sem ismerünk, amelyet Kossuthtal, Damjanich­­csal, Eötvös Józseffel, Arany Jánossal, Jókaival, Vajda Jánossal váltott. Pedig irodalmi és politikai kapcsolatai alapján bizton állíthatjuk, hogy velük levelezés útján is érintkezett. Viszonya a két Vachott-testvérhez, összeköttetése szerkesztőkkel, kiknek lapjaiba dolgozott (Bajza, Pákh Albert, Tóth Kálmán stb.) szintén levélváltásokra enged következtetnünk. Sajnos, ilyen leveleket a Sárosi-irodalom még csak nem is említ, s ilyeneket magunk sem találtunk... Régi tapasztalat, hogy egy-egy író összegyűjtött levelezésének közzététele után rendszerint újabbnál­ újabb adalékok szoktak előkerülni, addig nem is sejtett rejtekekből. Reméljük, hogy Sárosi levelezésének ez első gyűjteménye is bővülni fog idővel!

Next