Serfőző Lajos: A KMP tevékenysége a munkás kultúr- és sportmozgalomban 1925-1945 - Értekezések a történeti tudományok köréből. Új sorozat 30. (Budapest, 1963)
I. A Kommunisták Magyarországi Pártja kulturális munkájának megindítása
a modernisták. Ebben’a vonatkozásban nem választható el a 100%tól a Forrás c. irodalmi lap. A 100% ugyanis egyre inkább az általános politikai kérdéseket tekintette fő témájának, ugyanakkor viszont elég erős volt arra, hogy egyre szűkülő irodalmi rovatát külön folyóirattal helyettesítse. így jelent meg a 100% körének támogatásával, a körhöz szorosan hozzátartozó Gereblyés László szerkesztésében a Forrás. Ebben a lapban még inkábh háttérbe szorultak az izmusok követői, és a harcos realista irodalom legjobb képviselői kaptak benne helyet. A Nagy Lajos legjobb írásai közé tartozó Razzia, Január, Lecke a folyóiratban vagy ennek Építők Könyvtára c. sorozatában láttak napvilágot. Állandó munkatárs volt Illyés Gyula. Cikkeket írt a lapba Kodolányi János is, aki ekkor még ezt vallotta: „Egyetlen cél van csupán előttem: a proletariátus szolgálata a toll fegyverével. . .”14 Bekapcsolódott a Forrás körül kialakuló kör munkájába József Attila is, aki ekkorra már szintén megvívta harcát az izmusokkal. Ennek a tisztulási folyamatnak nemcsak a nemzetközi proletárirodalomban végbemenő fejlődés volt az oka. Nagyban hozzájárult ehhez az itthoni avantgardisták között kitört harc is, amely éppen a 100% idejében és a 100% révén volt legélesebb. A polgári művészet tartalma és formái ellen lázadó, az apolitikusságot és a l’art pour l’art elvet tagadó avantgardisták egy részéről, köztük az avantgardizmus legkiemelkedőbb hazai vezetőjéről, Kassák Lajosról ugyanis kiderült, hogy politikai téren feladta a harcot, így lényegében maga is a l’art pour l’art hívévé vált. A 100% igen élesen — néha túlzásoktól sem mentesen — szembeszállt ezzel a munkások forradalmiságára nagy veszélyt jelentő irányzattal.15 Ez a harc elsősorban politikai téren folyt, de hozzájárult az esztétikai nézetek tisztázásához is. Kassáknak nemcsak politikai nézeteivel, hanem írásainak tartalmával és formájával is kezdtek szembefordulni.16 A proletárirodalom fejlődésének, sajátosságainak az eddigiekben megkísérelt vázolásán túlmenően még van néhány ugyancsak fontos momentum, amely további magyarázatot ad arra, hogy miért jelentek meg formabontó versek a 100%-ban, különösen a folyóirat megjelenésének első időszakában. 14 A Forrás olvasóihoz. Forrás, 1930. április. 2. o. 15Tamás A., Az álbaloldal ellen. 100 %. 1929/30. III. évf. 1. sz. és Kassák : a ,,szakember”. 100 %. 1928/29. II. évf. 9—10. sz. 16 József Attila költészetének fejlődésében is jelentős a Kassákkal való szembefordulás. Révai József, József Attila költészetéről. Kortárs, 1958 június. 18