Statius, Publius Papinius: Erdők. Silvae. Latinul és magyarul - Görög és latin írók 16. (Budapest, 1979)

PUBLIUS PAPINIUS STATIUS ERDŐK Publius Papinius Statius SILVAE - ERDŐK (Görög ós latin írók 16.) Publius Papinius Statius (i. sz. kb. 45 — kb. 95) műve, a Silvae művészi igénnyel kidolgozott, el­sősorban hexameteres formájú al­kalmi versek gyűjteménye, mely­nek teljes magyar fordítása ez alkalommal jelenik meg először. A versekben a császári udvar, az előkelő és gazdag rómaiak világa tárul elénk. Találunk közöttük a messzi útra induló baráthoz szóló búcsúztatót, sokszínű leírást pom­pás nyaralókról és ragyogó fürdők­ről, pazar lakomákról és népünne­pélyekről. Nem hiányoznak a há­zassági köszöntők, a vigasztaló és gyászénekek sem. A császárhoz, Domitianushoz írt dicsőítő költe­ményekben a korabeli udvari köl­tő hangja szólal meg. Lírája leginkább személyes ihle­tésű verseiben ragad meg, és ma­gas művészi szintjük bizonyítja, hogy Statius munkássága a mai olvasó számára több mint kultúr­történeti érdekességek gyűjte­ménye. AKADÉMIAI KIADÓ BUDAPEST AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST

Next

/
Oldalképek
Tartalom