Stefanovits Pál: Magyarország talajai (Budapest, 1963)
IV. Hazánk talajföldrajzi viszonyainak ismertetése
nek méretaránya 1 : 200 000, ezt pedig továbbfejlesztve 1 : 500 000 méretarányú is elkészült, melynek kisebbített vázlatát a 97. ábrán mutatjuk be. E térképek adataiból ma már hű képet festhetünk magunknak a talajerózió fontosságáról, és kijelölhetők azok a helyek, ahol a talajvédelem bevezetése elsőrendű fontosságú. Ezzel azonban még nem merült ki a talajeróziós kutatás eredményeinek sora, mert értékes kezdeményezések voltak a részletes eróziós térképezés terén is. Más módszerekkel, amint azt a részletesebb felvétel és az üzemi célkitűzések megkövetelik, indult meg a felvételezés módjának kidolgozása az OMMI-ban (Göncz Á., 1954) és az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézetben (Duck, 1956). A talajpusztulás területi adatainak feldolgozásával párhuzamosan folyt az erodált területek termésadatainak begyűjtése is. Ezeknek a munkálatoknak célja annak megállapítása volt, hogy a talajerózió milyen mértékben csökkenti a termést, s milyen összefüggés állapítható meg a talajpusztulás mértéke és a terméscsökkenés között. Az országszerte begyűjtött adatokból csak általános összesítést mutatunk be a 77. táblázatban, melyből megállapítható, hogy a talajpusztulás gyakorlati jelentősége nagy, és az ellene való védekezés fontos feladata a nagyobb termések elérésére törekvő mezőgazdaságnak. A területi és termésadatgyűjtés világosan bizonyította, hogy a talajerózió évről évre súlyos veszteségeket okoz a mezőgazdasági termelésben. Ennek következtében az ellene való védekezés sürgős megoldásra vár. E felismerésből kiindulva, a szakemberek tevékenysége kétirányú volt. Egyrészt tapasztalati úton, valamint külföldi adatok felhasználásával javasolták a talajvédelmi eljárások azonnali alkalmazását, másrészt megkezdték a talajeróziós és talajvédelmi kutatómunkát, melynek feladata a talajvédelmi eljárások tudományos, hazai adatokon alapuló megalapozása volt. Ez utóbbi területen végzett úttörő munkát Mattyasovszky (1956— 1957), a talajok vízgazdálkodási tulajdonságai, az alapkőzet, a lejtőviszonyok és az erodálhatóság közt keresve összefüggést. A modern módszerek által nyújtott lehetőségeket használta fel Kazó (1960), sugárzó izotópot víve a talaj felszínére, mérte a talajszemcsék elmozdulását, és megállapította, hogy még olyan esetben is, amikor szemmel nem látható semmi nyoma a talaj elmozdulásának, a lemosódásnak, az izotóppal jelzett talajrészecskék vándorolnak. Ezt a pépszerű állapotban végbemenő vándorlást nevezte lappangó vagy rejtett eróziónak. A talajvédelem A talajművelés, növénytermesztés terén megjelent tanulmányok, felhasználva a mezőgazdaság szocialista átszervezésének, a nagyüzemek kialakításának adottságát, javasolták azon talajvédő eljárások azonnali bevezetését, melyek nem igényelnek nagyobb beruházást és műszaki létesítményeket, hanem a gazdaságok saját erejükből megvalósíthatják. így hívták fel a figyelmet a táblák kialakításánál a szintvonalas művelés követelményeire, a szalagos vetés alkalmazására, a mélyművelés fontosságára. Erdősítés terén vizsgálatok folytak az erdősávok talajvédő hatásának meghatározására, a kopár területek fásítására alkalmas módok kidolgozására, valamint az erdőben jelentkező eróziós jelenségek felderítésére. 367