Straub F. Brunó (szerk.): Biológiai lexikon G - L - Biológiai lexikon 2. (Budapest, 1975)
H
hidrobionta hidrofób 199 a gyakorlattal mindinkább közvetve v. közvetlenül kapcsolatban álló alapkutatások, az alábbiak szerint koncentrálódtak: MTA Biológiai Kutatóintézete, Hidrobiológiái Osztály (Tihany), Magyar Dunakutató Állomás (Göd), Tiszakutató Munkaközösség (Szeged), továbbá a halastavak, szikesvizek kutatására alakult munkaközösségek. Az alkalmazott kutatások központjai a Haltenyésztési Kutató Intézet (Szarvas), a Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóintézet és az Országos Közegészségügyi Intézet. A Balaton-kutatás az élővilág mennyiségi felmérését végezte el, horizontális vizsgálatokat folytatott, átfogóan tanulmányozta a Keszthelyi-öböl feliszaposodásának kérdését, tápanyagforgalmi és elméleti halászatbiológiai problémákkal foglalkozott, tótörténeti (paleolimnológiai) vizsgálatokat hajtott végre. A Duna-kutatás a nemzetközi kötelezettségeknek megfelelően felmérte a folyó magyar szakaszán a főág ökológiai jellemzőit és élővilágának alapvonásait. Ä Tisza-kutatás különös figyelmet szentelt a duzzasztott folyószakaszok ~i viszonyainak és az árterek élővilágának felderítésére. A halastavi alapkutatások számos halastó mikroszkopikus élővilágának részletes elemzését, limnológiai sajátosságait derítette fel. A szikesvizek vizsgálata az alföldi szikesek egyes típusainak ~i jellemzését eredményezte. Értékes eredmények születtek még a -*hévizek, a barlangi vizek, a rizsföldek vizeinek, valamint a hó és jég élővilágának vizsgálata terén. A ~i alapkutatások a vízi élettér általános törvényszerűségeinek feltárásában is eredményeket értek el, elsősorban a nagy kiterjedésű sekély tavakra nézve, főképpen Maucha R. és iskolája, valamint Sebestyén O. munkája eredményeként. Az alkalmazott kutatások halászatbiológiai téren (haltáplálékszervezetek vizsgálata, haltenyésztés, parazitakutatás, új fajok meghonosítása, halhúshozam javítása, halastavak komplex hasznosítása), felszíni vizeink minőségének, szennyezésének vizsgálatában, a tározók ~i megismerése terén, és az ivóvízbiológiában értek el számottevő eredményeket. — Társadalmi vonalon a Magyar Hidrológiai Társaság működik más tudományágak és a ~ elengedhetetlen kapcsolatának fejlesztéséért. hidrobionta edafon /gör.): -*■ talajzoológia. hidrobotanika <gör.): a -*■hidrobiológia egyik tudományága, amely elsősorban fiziológiai alapon, a vízben élő növények ökológiájával foglalkozik. hidrochoria <gör.>: olyan allogén -felterjesztési típus, ahol a kitüntetett szerepű eltér jesztési tényező: a víz, pontosabban a mozgó víz: akár tengeráramlatok (pl. kókuszdió), akár folyók és patakok (sok „vízparti növény”; pl. -*■ pionír növényzet, zátonyokon), akár állóvizek lassú áramlásai (sok vízinövény, pl. súlyom, békaszőllők stb.) alakjában. hidrodinamika: a folyadékok mechanikája, a folyadékok mozgásával (áramlásával) foglalkozó tudományág. A ~ törvényei a gázok mozgására is érvényesek, ha az áramlás sebessége a közegbeli hangsebességnél kisebb. hidrodinamikai módszerek: oldott makromolekulák mechanikai tulajdonságainak és mozgásának vizsgálatára szolgáló eljárások. Ide sorolják a szedimentáció, diffúzió és viszkozimetriás méréseket és az -* áramlási kettőstörés vizsgálatát. A ~ segítségével a makromolekulák formájáról és méreteiről kaphatunk információkat. Az egyik jellemző adat a szedimentációs állandó (s), melynek értékét analitikai -*■ ultracentrifugával határozzák meg (-»szedimentációs sebesség). A diffúziós állandó (D) az egységnyi koncentrációgradiens hatására időegység alatt átáramló anyag mennyisége (-*diffúziós koefficiens). A szedimentációs és diffúziós állandóból az oldószer g sűrűsége és a vizsgált anyag parciális specifikus térfogata (V) alapján a molekulasúly a -*Svedberg-egyenlet R-T -s alapján meghatározható: M = —-----^ д (R az egyetemes gázállandó). A molekulasúly meghatározására egyszerű módszer a szedimentáció egyensúlyi eljárása. Centrifugális erőtérben bizonyos idő után beáll egy olyan állapot (koncentrációeloszlás), amikor a szedimentációs és diffúziós transzport egyensúlyba kerül. Az egyensúlyi koncentrációeloszlásból a molekulasúly meghatározható. A ~ alkalmasak kölcsönhatásban levő rendszerek vizsgálatára, pl. asszociációs—disszociációs egyensúlyban levő fehérjerendszerek leírására. Hidrodinamikai sajátságok leírásakor a vizsgált molekulával hidrodinamikai szempontból azonos viselkedésű modell forgási ellipszoid jellemzőit szokás megadni. Nagy jelentősége van a ~nek a -»fehérjék, lipidek, nukleinsavak és kisebb sejtszerkezeti elemek homogenitásának és fizikai-kémiai sajátságainak vizsgálata területén. hidrofil (gör.j: vízzel nedvesedő, ill. vízzel könnyen kolloid rendszert alkotó anyag. A ~ anyagoknak fontos szerepük van a sejtek felépítésében, valamint az -*• anyagfelvétel mechanizmusában, mivel könnyen kémiai kapcsolatra léphetnek a biológiai rendszerekkel (-fliofil). hidrofília (gör. — lat.): —megporzás. hidrofil oldalláncok: -f poláros oldalláncok. hidrofiton, hydropKyton <gör.): hidatofiton. hidrofób /gör.): vízzel nem nedvesedő, vízzel reverzibilis kolloidot nem alkotó anyagok ( — liofób). Ezekben a ~ csoportok az apó-