Szabolcsi Bence - Bartha Dénes (szerk.): Bartók Béla emlékére - Zenetudományi tanulmányok 10. (Budapest, 1962)
Demény János: Bartók Béla pályája delelőjén
11. Egyes zenészek Bachból próbálják megértetni Bartókot. Ez lehetetlenség. Bach olyan, mint a szokás. Ha valaki szokásból tesz valamit, a szokásnak az értelmét csak úgy foghatja föl, ha egy eredeti helyzetet fog föl (probléma) és old meg. Tehát Bartókból érthető meg Bach és nem fordítva. 12. Pikier Gyula: A megismerés folyamán az ellentétesek rendszeréből először a másodikat ismerjük meg s ezzel vesszük tudomásul az elsőt. 13. Hegel dialektika. 14. Marx: Osztályharc. Az osztályharc fölismerése hozza létre egy osztálytalan társadalom megérzésének lehetőségét és szükségét. 15. Preud: Ambivalencia, biszekszualitás. A férfiét feloldja a nőé. A vázlattal először Németh Andor foglalkozott.231 József Jolán a költőről szóló könyvében minden kommentár nélkül közli.251 252 Újabb részletes értékelésével magam próbálkoztam.253 Megfejtési kísérleteimet pontról-pontra haladva tettem meg. Tanulmányomat szűk publicitásra szántam, annál jobban meglepett, hogy szélesebb körben is érdeklődnek iránta. Kísérletem azonban azóta is folytatás nélkül maradt. Dr. Gyulai Elemér: ,,A zene hatása” c. könyvében,254 amely az Országos Szociálpolitikai Intézet kiadásában jelent meg 1936-ban, a jelzett helyen (25—26. lap) megtalálható az a fontos fejtegetés, amelyből József Attila egész tanulmánya kiindul:255 ,,Az Országos Szociálpolitikai Intézet zenetörténeti szemináriumaiban évek óta azzal szoktuk megkezdeni a munkát, hogy egy órán keresztül rendszer nélkül, különböző korokból mutatunk be zeneműveket. Anélkül, hogy megmondanánk, kitől és milyen korból valók. Utána feltesszük a kérdést: kinek, melyik tetszett közülük. Evek óta következetesen ugyanaz az eredmény. A zenei előképzettség nélküli ipari munkások Bartókot, Kodályt, Strawinskyt választják ki. A tisztviselők, hivatalnoklányok, akiknek legtöbbje éppen azért jelentkezik a szemináriumba, mert valamilyen hangszeren játszik és a zenét most már történelmi vonatkozásaiban is szeretné megismerni, viszont úgyszólván sohasem mulasztják el megjegyezni, hogy milyen érthetetlenül és kínosan hatottak rájuk azok a zeneművek, amelyekről csak utólag tudják meg, hogy Bartóktól, Kodálytól vagy Strawinskytól valók. Ellenben valóságos lelkesedéssel választják ki Liszt, Chopin és a többi romantikus, vagy Beethoven, néha Mozart műveit. A zenetörténeti szeminárium további munkája során aztán átlag 80— 90%-ig meg lehet szerettetni a mai muzsikát a hallgatókkal. A fennmaradó 10—20% mindig a hangszerhez értők közül kerül ki. Rendkívül komoly és megfontolandó jelenség. A zenei előképzettség, a hangszerhez értés akadálya a mai zene megközelíthetésének.” Dr. Gyulai Elemér az újpesti Anyaintézet népművelő munkájának vezetője volt, aki közönséglélektani tanulmányában beható vizsgálatait összegezte a „közvetett nevelés eszközei közé bevont zeneművészeti munka” területén. Teljességgel Bartókra vonatkoztathatók könyvének azok a további sorai is, ahol a műalkotás társadalmi befogadásához szükséges érési idő fogalmát fejtegeti: ,,,,Minél nagyobb a művész, szükségképen annál szélesebb körből meríti az összefüggéseket és annál nagyobb feladat elé állítja a társadalmát, amely a széles összefüggéskörre épített új koncepciót csak megfelelő érési idő múlva képes megközelíteni és az új művészetet sajátjának elismerni. 251 Csillag II/7, 17—18 (1948. jún.) 252 József Jolán: József Attila élete, 2. kiad. (1941), 372—373. 1. 263 Sínek Között [KPM. I. kőnyomatos] IH/4, 19—26 (1957. dec.) és Kortárs II/5, 661 — 669 (1958. máj.) 254 Ezúttal köszönöm meg Szegedi Ernőné Gyulai Klárának, hogy erre a méltatlanul elsikkadt becses könyvre felhívta figyelmemet. 255 Ezt a szöveget Sz. Gyulai Klára kívánságára „Helyreigazító Nyilatkozat” cím alatt közzétettem a Kortárs 1958 augusztusi számában. 556