Szabolcsi Miklós: A verselemzés kérdéseihez. József Attila: Eszmélet - Irodalomtörténeti füzetek 57. (Budapest, 1969)

II. Az Eszmélet elemzése

meghatározója egy filozófiai-világnézeti rendszer, de nem egyedüli összetevője, mert ezt a világképet más gondolat­rendszerekből átvett gondolatok, gondolattöredékek, olvas­mányélmények, emlékek is színezik. S a megszületett mű, amint válaszol a költő által feltett kérdésekre, nemcsak e világképre támaszkodik, hanem a művet erősen alakítja, befolyásolja az az irodalmi hálózat, műfaji, stilisztikai, kifejezésbeli hagyomány, amelyet a választott műfaj, forma magával hoz. így hát a kész műben rétegek lelhetők fel: az élmények, az emlékek rétegei, a kínzó tapasztalatok rétegei, a filo­zófiai gondolati rendszerek nyomai, — s más intellektuális élmények, — az irodalmi műfaj, forma adta hagyományok, klisék, toposzok, hangok. S egy mű (vagy egy életmű) alap­vető karakterét, alapvető eszmetörténeti minősítését soha­sem az dönti el, hogy kizárólag és egyedül egyfajta gondo­latrendszerbe tartozó eszmék lelhetők-e benne, hanem a mű (vagy életmű) egészének alapvető karaktere, iránya. (Ezt, bármilyen közhelynek hangozzék is, ma hangoztatni kell, minden irányú vulgarizálások ellen.) Az Eszmélet rétegeződése, vagy ha úgy tetszik, eszmei struktúrája, nagyjából a következőképpen épül fel. a) A. vers alaprétegében bizonyos egyéni, egzisztenciális, anyagi jellegű problémák rejtőznek (a variánsok elemzése ezt világosan megmutatja):48 a hogyan élni, hol dolgozni, hogyan pénzt keresni, milyen magatartással élni az embe­rek között, hogyan „felnőtté” lenni — az 1933 —34-es idő­szakban egyre kínzóbbá, égetővé vált kérdések. Egy új modus vivendi keresése, lehetőségek és célok összhangjának kutatása foglalja el. Ezt az alapvető réteget erősítik, emlékképként, kísérőjelenségként a gyermekkor, nyomor, elhagyatottság, árvaság, mindig kísértő képei. b) Erre rakódik rá a második rétegként a költőt akkori­ban állandóan foglalkoztató gyakorlati politikai kérdés, amely számtalan versében és cikkében kapott hangot: a németországi hitlerizmus uralomra jutásának megrázó élmé-18 Ld. Fehér Erzsébet: I.m. 186/7 is. 63

Next