Szabolcsi Miklós: A verselemzés kérdéseihez. József Attila: Eszmélet - Irodalomtörténeti füzetek 57. (Budapest, 1969)
II. Az Eszmélet elemzése
nyelv beszélt hangjai általános elosztásának, a magánhangzók közül az a 10,63 %-ban szerepel, az e csak 9,88%ban. (Az újabb vizsgálatok szerint ez is a magyar beszédhangok általános eloszlásának felel meg; az a vagy e gyakoriságát egyéni preferencia kérdésénektekintjük.) A magánhangzók területén feltűnik még, hogy az o és d-k aránya jóval alacsonyabb, viszont az 6, ö hangok aránya magasabb, mint az átlag. Stilisztikailag is számba vehetőnek látszik a mássalhangzók területén észlelhető néhány jelenség: az Eszméletben is a t zárhang a leggyakoribb, arányban (7,33%) és abszolút számokban is, viszont utána abszolút számban is, s százalékban is (7,23% — Vértes adatának 4,87%-ával szemben) az l liquida következik, a többi mássalhangzó nagyjából azokban a gyakorisági tartományokban helyezkedik el, mint Vértes Editnél. Ha ezeket az adatokat értékelni akarnánk, talán úgy összegezhetnénk, hogy az Eszmélet alaptónusát az ajö viszonylagos túlsúlya miatt mélyebb, komolyabb hangütés jellemzi, a zárhangok viszonylagos kisebb száma pedig a versnek ugyanakkor lágy, kiegyensúlyozott tónust ad. Az l feltűnő kiugrását nehéz összefüggésbe nem hozni a József Attilánál oly gyakori nedvesség, úszás, víz képzettel — olyan alapvető, uralkodó képzet ez nála, amely végigkíséri verseit, képeit; amely hol a víz, folyó, nedvesség, úszás-képzetben, hol az időképzetben realizálódik (A Dunánálban egyesül a kettő); mígnem kései verseiben, mint a Költőnk és korában halált, elmúlást, búcsúzást jelzővé nem válik — a csilló, langy l-jéből a huZ/afoltok 1-je lesz. Az Eszméletben nincs explicite szó vízről, nedvességről, de a futó időről, az időtényezőről implicite annál inkább. Az l hang túlsúlya más oldalról értelmezhető a József Attila-i könnyedség, báj, lebegés hangtani megfelelőjéül (csilló . . . lebeg). A hangok eloszlásának szakaszonkénti elemzése (1. 2/a — 2/b. tábl.)11 további érdekes tanulságokat rejt. 11 Fónagy Iván (A költői nyelv hangtanából, 37 skk.) módszere alapján. 16