Szabolcsi Miklós: A verselemzés kérdéseihez. József Attila: Eszmélet - Irodalomtörténeti füzetek 57. (Budapest, 1969)
II. Az Eszmélet elemzése
akarja a legbonyolultabb mondanivalót kifejezni, és amikor az általa képzett szavak már szinte csak búcsúzásnak hatnak az előző korszaktól. 4. Verstani szerkezet Hadd ejtsünk néhány szót az Eszmélet verseléséről. Megállapításaink jelentős részében itt Szilágyi Péter József Attila időmértékes verselése című, kiadásra váró munkájára támaszkodunk. Az Eszmélet — verselésére, ritmikájára nézve nem tartozik József Attila éles ritmikájú, különösebben dallamos, „doboló” versei sorába. Négyes és négyésfeles sorok váltakozásán alapuló jambus vers, a jambusok kezelésében ugyanavval a szabadsággal, amely az egész újabbkori magyar költészetet jellemzi. A két félből összetettség a verselés terén is sajátos feszültséget ad.,, A képsorok gyorsan illanó egymás váltását a viszonylagosan rövid (8 és 9 szótagos) jambus sorok segítik, az eszmei-hangulati súlyosságot pedig a rövid sorokat kissé lelassító — viszonylagosan hosszú — nyolcsoros szakaszok erősítik. A vers ritmikai lényege ennek az egyensúlynak megteremtése és megőrzése. Ha négysoros strófákra bontanánk a verset, a formai könnyedség inadekvát lenne a benne foglalt gondolatrendszer átfogó igényével. Ha viszont két rövid, négysoros strófa mechanikus összeillesztésével jönne létre a nagyobb strófa, egyhangúvá válhatna.” — írja Szilágyi Péter. A verslábak gyakoriságára és a hangsúlyviszonyokra vonatkozóan, ugyancsak Szilágyit követve, az alábbi sort nyerjük: Összes ütemek száma: 384 — ebből jambusos: 141 (a sorzáró pyrrichiuszok nélkül) (arsisos jamb.: 51 — thesises 28) 117 spondeus (ars: 42 —32), 73 pyrrichius (19 —13), 53 trocheus (14—20). Az összes arsisos ütem száma: 126, thesises: 93. Ezek a számok nem nagyon ütnek el a költő más jambusverseit jellemző adatoktól. A jambusok aránya a versen belül 37%, ami alacsonyabb, mint a költő összes jambus-29