Szabolcsi Miklós: A verselemzés kérdéseihez. József Attila: Eszmélet - Irodalomtörténeti füzetek 57. (Budapest, 1969)
II. Az Eszmélet elemzése
kezelve azt, azonban mégsem annyira, hogy szabálytalan, hogy lompos legyen. A szakaszonkénti elemzés itt is elárul stilisztikailag fontosat. A (szótag hosszúság alapján számított) jambusok száma kisebb a trocheusokénál a VII. szakaszban (ahol 7 jambussal 11 trocheus áll szemben), — és csaknem egyenlő (8 jamb., — 7 troch.) a XII.-ben. A legtöbb jambus a IV. szakaszban van (15), de evvel együtt sem tekinthető valami feszes ritmusúnak, mert a jambusok egyenlőtlenül oszlanak el. Általában a, VII.—XII. szakasz valamivel lazább verselésű, mint az első VI. A hangsúlyviszonyokra vonatkozóan az állapítható meg, hogy IX. szakaszban fordított az arsisos — thesises ütemek aránya (4 — 13), azaz ebben a szakaszban viszonylag legerősebb a kontraszt a verselés és az élőbeszéd kívánta hangsúly között; de itt sem annyira, hogy különösen bántó lenne. Az enjambement-ok statisztikai vizsgálata azt eredményezi, hogy összességükben tekintve, az áthajlások száma aránylag magas, a 96 sorból 33-ban, azaz 34, 37 %-ban van áthajlás. Fónagy Iván nagy anyagon alapuló összehasonlító táblázata szerint az Eszmélet evvel ugyan Szabó Lőrinc versei átlaga mögött marad (akinél 37,51 %-ban van áthajlás), de megelőzi Tóth Árpádot (28,56%) Juhász Gyulát (20,03% s Adyt (16,45%), sőt Fónagy mérései szerint József Attila saját versei átlagát is (20,48%). Ha viszont különbséget teszünk — ugyancsak Fónagjr táblázata nyomán — enyhe és éles áthajlás közt, s az utóbbi csoportba csak olyan áthajlásokat sorolunk, ahol szorosan egymáshoz tartozó mondatrészeket (jelző — jelzett szó) (szakít szét a sor, és olyan eseteket, mint helyhatározó— ige az „enyhe” áthajlások csoportjába sorozunk, akkor a kép gyökeresen megváltozik: „éles”, tehát feltűnő áthajlás mindössze 5 van a 96 sorban (tehát 5,20%). Ez a szám viszont alacsonyabb, mint a legtöbb XX. századi költőnknél, csak Ady marad közelében (4,48%) Tóth és Juhász is felülmúlják (11,01 %—9,55 %), sőt más József Attila versek átlaga is magasabb számot ad (9,96%) nem is szólva Szabó Lőrincről (32,79%). Hogy értelmezzük mindezt? Egyrészt: 31