Szabolcsi Miklós: A verselemzés kérdéseihez. József Attila: Eszmélet - Irodalomtörténeti füzetek 57. (Budapest, 1969)
II. Az Eszmélet elemzése
nägyobb számban. (Id. 10. tábl.)24 Funkciójukat tekintve, több csoportra oszthatók, a) Vannak köztük, amelyek egyszerűen csak megjelölő, pontosító jelzők, olyanok, amelyek a szövegösszefüggésekből kiszakítva a köznapi beszédben is használatos megjelölést adnak (hasított fa, sült lapocka, szürke gyom, fényes ablak). Itt is meg kell jegyeznünk, hogy a „szürke gyom,” két hátravetett jelzője, a „nyers, különös-édes”, bár voltaképpen még mindig csak pontosító jelzők, már különös dimenziót adnak a jelző-jelzett együttesnek, éppen azáltal, hogy a színhez az ízt is társítják. b) Van a jelzőknek egy olyan csoportja, amely az adott érzékeléskörön belül maradva gazdagítja, árnyalja, erősíti meg a jelzett szót, ad neki különös színt, vagy távlatot. E csoportba, az egyszerűbbet közé tartozik: az örök éj, a nyirkos cementfalak, — már lényegesen gazdagítja, új fénybe állítja a jelzett szót a két kettős jelzői kifejezés: a puha, langy tócsa — s a fényes, harmatos szén (bár voltaképpen képzeteltolódás csak puha tócsa esetében van). Alliterációjával, játékosságával, szokatlanságával gazdagítja a jelzett szót a léha, locska lelkek, — hangzásával hangalakjával s ugyanakkor p, szokatlanságával a csilló könnyűség, a szálló porszem. Mindezek (13 példa) a jelző-jelzett szókapcsolatok többségét teszik s ez is arra utal, hogy József Attila ezúttal inkább a szabályos, hagyományos jelzőjelzett kapcsolást használja előszeretettel, vagy ezt tágítja, alakítja meglepővé, váratlanná. — c) Szabályos synesthesia (a nyers gyomon kívül) még csak egy van : a göndör mosolygás, a maga „csokonaias” hangzásával. — d) A más József Attila versekből ismert technika, a tárgyak, a természet és technika világának antropomorfizálása a jelzők síkján két esetben fordul elő: hallgatag vagonok és szigorú gyöp. — e) Végül: (bár kisszámú példa van rá, mindössze 4) a vers kétségtelenül leginkább jelleget-adó jelző-jelzett kapcsolata az absztraktum (filozófiai fogalmak, 21 JA. jelzőiről Id. R. Hutás Magdolna: JA stílusa jelzői tükrében. Stilisztikai tanulmányok. Rp. 1961. 408 — 451. és Hankiss Elemér: JA komplex képei. Kritika. 1966. nov. 15—16. 36