Szabolcsi Miklós: A verselemzés kérdéseihez. József Attila: Eszmélet - Irodalomtörténeti füzetek 57. (Budapest, 1969)
II. Az Eszmélet elemzése
tói a „semmi” gondolatának hangsúlyos megjelenése műveiben. Így, talán 1933-ból való töredéke szerint: Az ember abban különbözik az állattól hogy magában hordja a semmit56 Az Eszméletnek egyetlen olyan szakasza van, amelynek egzisztencialista filozófia hathatott kialakulásánál és ez a X. Ennek gondolatmenete lehetséges, hogy nem független a heideggeri gondolattól, amelyet műve 53. §-ban (Existenzialer Entwurf eines eigentlichen Seins zum Tode) tartalmaz.57 Másrészről elképzelhető, hogy a Hallottam sírni a vasat.. . csak képzeletet lehet feledni", ha nem is egzisztencialista, de fenomenológiai, husserliánus módon értelmezendő, s ebben az esetben, annak a fenomenológiai gondolatnak kifejtése, hogy az intencionalitás konstituálja a fenomént, s a „képzet” éppen az ilyen intencionált fenomént jelentené. Ugyanakkor József Attila a versben néhányszor világosan polemizál egzisztencialista vagy azokkal rokon gondolatokkal. Az lm itt a szenvedés helül. . . engelsi ihletésű megállapítása egyúttal polémia az emberi létformáról szóló heideggeri tanításokkal, aki mint ismeretes, könyvében élesen szembefordul mindazokkal, akik a lét értelmét önmagán kívül, tehát a társadalmi vagy történelmi létben keresik. De vita bizonyos fokig a XIII. szakasz befejezése is, a világot uraló, énen kívüli törvényekre való hivatkozással. f) Sajátos módon Freud gondolati hatására utaló motívumokat nem találunk az Eszméletben, hacsak a X. szakasz nem értelmezhető ilyen módon, a komplexumoktól megszabadult szabad ember ideáljaként, és a XII. szakasz megsokszorozott személyiségképében nincs ilyen hatás. De ezek inkább csak feltevések, — a freudizmus gondolati hatása József Attila verseiben és prózájában valamivel később, az 1935 év körül lesz nyilvánvalóvá. 86 Wacha Imre közlése. 67 Sein und Zeit. 19412 Halle 260 — 267. 68