Szabolcsi Miklós: Érik a fény. József Attila élete és pályája 1923-1927 - Irodalomtörténeti könyvtár 32. (Budapest, 1977)
IV. József Attila költészete – 1923 őszétől 1925 őszéig
élnek különféle stílusáramlatok, ábrázolási módszerek. A változatosság, a sokarcúság magasabb egységbe szervezve a későbbi József Attilának is sajátja. De ekkor még nincs meg ez az egység. Hogyan lehet mégis rendszerbe foglalni az 1923-as és 1925-ös ősz között létrejött József Attila-művet ? Az egyik szempont az időbeli rétegződésé. Mindenekelőtt a kiadástörténeté. A költő 1923—24-ben írott verseit füzetekbe gyűjtötte. Előbb A legutolsó harcos címen tervezett kötetet.* 2 Ennek egy része utóbb a Nem én kiáltok egyik ciklusa lett. Rekonstruálható, miként festett volna ez a kötet. A könyv ajánlása Kesztner Zoltánhoz szólt. A címadó verset a „szegényember’’-versek, a Magyarok I—II, a Juhász Gyula- és Adyversek, a Harc a békességért, az Egyszerű ez, az Itt egy fa, ott egy fa, az Éjjel, a Mindent hagyok, A csoda, a Fohászkodó ének, az A világ megteremtése, az Ide újra a szeretet jön, a Tüntetés, a Tűz van, a Figyel a kancsal, a Leányszépség dicsérete követte volna. Azaz a közéleti-lázadó, nemzedéki elégedetlenséget kifejező versek és mozgalmi indulók sorakoztak volna egymás mellé. Már 1924 elején Lázadó Krisztus címmel tervezi a kötetet, mint ez Espersit Jánosnak írott 1924 elejei leveléből kitűnik. Még később, 1924 őszén újabb összeállításon dolgozik. Ennek címe az A villámok szeretője lett volna.3 Nyilván nem sok változtatással ebből lett 1924 decemberére a Nem én kiáltok kötet. A három cím jelzi a költői-politikai ideál változását. A legutolsó harcos még az 1923-as, forradalmat a vártán váró, adys magatartás jelzése, A villámok szeretője a hetyke, vidám fene-Sándor [157a], majd Szabolcsi Gábor több tanulmányában (legutóbb: Szabolcsi G. [172]), valamint Sobolewski [162], ő azonban kevés eredetiséggel. — A kérdést tárgyalja Széles Klára bölcsészdoktori disszertációja, József Attila ifjúkori költészete, amelynek megjelent egy részlete (Széles [183]), valamint Bálint László szakdolgozata (József Attila költői egyénisége és kifejezésmódja az útkeresés éveiben, Szeged, 1956.). — Sok fontos megállapítás található Bori Imre könyveiben (Bori [30], [31], [32]) is. 2 L. Radnóti Miklós, ill. Szabolcsi Gábor jegyzeteit: Galamb [56] 110., 131. A füzetek a Petőfi Irodalmi Múzeumban találhatók. 3 Erről először Galamb Ödönnek 1924. október 30-án írt levelében olvashatunk: „A villámok szeretője c. kötet lezáratott.” (Vál. lev. [8] 63.) A kötetről 1. Saitos Gyula emlékezését (Saitos [156] 181 — 183.) is. Szerinte ez a régibb, a makói barátok számára megszokott modorú versek közt sok „formabontó”, új tartalmi-formai kísérletező verset is felvett. Ragaszkodott hozzájuk, sőt tovább formálta ebben az irányban a kötetet. 224