Szabolcsi Miklós: Érik a fény. József Attila élete és pályája 1923-1927 - Irodalomtörténeti könyvtár 32. (Budapest, 1977)
III. A „köznyelv” – Fiatalok kórusa 1923–1925-ben
inkább Melléky Kornél s Mittay (valódi nevén Begyáts) László. Már 1924 májusától, amikor a lap tetszetősebb alakban, nagyobb formátumban jelenik meg, erősödik ez a törekvés. Apollinaire, Cocteau, Martinet, Cendrars, Guilbeaux és főleg, ismét és ismét Ivan Goll műveit fordítják, de hírt kapunk Tairovról, Mejerholdról, Eizenstejnről, Sztanyiszlavszkijról, a legújabb képzőművészeti törekvésekről, a jugoszláv avantgarde-ról és a cseh írókról.78 Olvashatunk Marcel Sauvage-, Vicente Huidibro-verseket Illyés Gyula fordításában, Kandinszkijt Genthon István tolmácsolásában, Pierre Jean Jouve-t, Ernst Toliért, és időről időre — mint az 1925-ös karácsonyi számban is — manifesztumokat, művészeti irányzatok dokumentumait, az 1925 áprilisi számban a filmről, főleg Chaplinről szóló anyagokat, az 1926. IV. számában eredeti nyilatkozatokat francia íróktól, az „európai kultúrválságról”. Jóllehet, az információk általában még nem szólnak a szürrealizmusról, és —, természetesen — csak nagyon óvatosan szerepel a szovjet művészet, mégis nagy szolgálatot tett az olvasóknak, és egészen bizonyos, hogy a fiatal József Attilának is. Ő különben a lap „külső köreihez” számított. Raith Tivadar az 1926-ban írott cikkében a Magyar írás íróihoz az alábbiakat számítja: „Strém István, Sükösd Ferenc, Lakatos Péter Pál, Ember Ervin, Mittay László, Major Máté, Sirató Károly, Illyés Gyula, Barsy K. Imre [. . .], Raith Tivadar, Reményi József. . . Hitet, világnézetet hirdetnek ezek az írók. Egységet! Emberséget ! Hogy ez az érzés milyen erős a háború utáni magyar irodalomban, bizonyítja az, hogy a Magyar írással csak laza kapcsolatot tartó fiatal írók, Komor András, Dobolyi Lajos, Bányai Kornél, Simon Andor stb., s a Magyar írástól független írók, mint Fenyő László, József Attila stb. is többé-kevésbé ezért harcolnak.”79 Néhány évvel utóbb írt cikkében azonban a költőtárs már úgy látja, hogy József Attila a Magyar írás köréből nőtt ki . . . 78 A lapban közölt, több eredetinek látszó művészi nyilatkozat felhasználása, értékelése még a művészettörténészek feladata. Ugyancsak részletes művészettörténeti vizsgálatot igényelne, mi volt a Magyar Írás szerepe egyes művészek (pl. Derkovits Gyula) megismertetésében. 79 Raith [401] 689. Feltűnő, hogy József Attila neve utolsóként, Pintér Ferencé pedig egyáltalán nem szerepel. 146