Szabolcsi Miklós: Érik a fény. József Attila élete és pályája 1923-1927 - Irodalomtörténeti könyvtár 32. (Budapest, 1977)
III. A „köznyelv” – Fiatalok kórusa 1923–1925-ben
zófia, az élet ilyen képes-képtelen megelevenítését látták és utánozták annyian.131 A magyar irodalomban Nietzschéje írók, művészek egymást követő nemzedékének volt olvasmánya, mestere. Összeszövődve más hatásokkal, a múlt század 80-as évei óta lehet felfedezni Nietzsche szavait a magyar irodalomban és közgondolkodásban. Ez a hatás egyre erősödik, csúcspontját talán a fiatal Kosztolányinál, Ady költészetében és prózájában éri el. A magyar irodalomtörténetírás e kérdéseket mind pozitív filológiai módszerrel, mind széles ívű áttekintésben már érintette.132 De e vizsgálatok csak a tízes évek közepéig követik a hatást, pedig valójában — részint Adyék nyomán, az ő közvetítésükkel, részint Juhász Gyula áttételével, egyeseknél talán Gide közvetítésével is — a húszas-harmincas években is ott van még Nietzsche nyoma. S ezt nemcsak az önéletrajzok, visszaemlékezések bizonyítják, hanem a művek is. József Attila műve is. A fiatal József Attila és Nietzsche Szokatlan párosítás — mégis, az 1923—25-ös művekben ott van Nietzsche olvasásának a nyoma. Nietzsche, elsősorban a Zarathustra hangját, ezt az elbűvölő, elringató, felkavaró hangot fedezhetjük fel például a Tanítások dikciójában.133 134 1923 őszén keletkezett a Tanítások.134 Ennek a sorozatnak, valamint a szorosan hozzá csatlakozó ciklus részeként gondolt 131A Nietzsche-hatás könyvtárnyi irodalmából hadd utaljak csak mindenekelőtt Lukács György klasszikus megállapításaira. Lukács [356] 246 — 321. Legújabban a magyar irodalomban 1. Szél Zsuzsa bevezetését, Nietzsche [381] 132 L. Tímár [439], Lengyel [352], Halász [297] 133 Az ím-lgyen szólaZarathustrán&k a húszas években már több fordítása forgott közkézen. így Wildner Ödön régebbi magyarítása mellett a Varró Istváné, amelyet József Attila legvalószínűbben olvasott: Nietzsche [380]. Az első kiadás, a kiadói előszó dátuma szerint 1922 novemberében jelent meg. Espersit János könyvtárában is — ezt éppen József Attilalevelekből tudjuk — volt Nietzsche-kötet. Saitos Gyula is emlékezik arra, hogy József Attila 1923 nyarán Nietzschét olvasott. Saitos [156]. Egy levelében maga vall róla: „többek között már félig elolvastam N it zsebe [ !] Zarathusztráját és mondom, mindenben ellentmondók néki, csak a fölsőbbrendű ember jövetelében értek vele egyet.” Vál. lev. [8] 48. 134 д Tanítások keletkezéséről és értelmezéséhez alapvető fontosságú József Attila-levél, 1923. dec. 8-ról. Galamb [56] 33 — 46. és Vál. lev. [8] 42-44. 187