Szabolcsi Miklós: Érik a fény. József Attila élete és pályája 1923-1927 - Irodalomtörténeti könyvtár 32. (Budapest, 1977)
III. A „köznyelv” – Fiatalok kórusa 1923–1925-ben
a legtalálóbb, indulata a legélesebb. E két művéhez képest 1923 és 25 között írt művei halványabbak, tevékenysége csökkenőben van.147 Ekkor szerkeszti és — nagyrészt egyedül — írja Aurora, majd Élet és Irodalom, folyóiratait, benne összefoglaló tanulmányával, A magyar ideológia felé cíművel. Az ölj ! és a Jaj foglalja össze újabb műveit, a Panasz pedig 1923-ig írt tanulmányait. Ez évekre esik „menekülése”, „emigrálása”, bujdosása. Nagy zajjal szakít eddigi életével, környezetével, s Olaszországba utazik. Öt hónap után hazajön, és Szegeden telepszik le. 1925. március elejétől május 11-ig — tehát éppen akkor, amikor József Attila is ott él148 — lakik, dolgozik, tart előadásokat a Tisza-parti városban. József Attilának is egy nem éppen épületes talákozlása esett vele: Szabó Dezső ekkor éppen József Attila barátainak, pártfogóinak, a liberális Szeged körének vendége. A liberális-radikális polgárság az ellenforradalom ellenzékét látja benne elsősorban. Juhász Gyula is régi barátja, így érthető, hogy a fiatal József Attila hozzá fordul. Az I. éves egyetemi hallgató felkeresi tehát Szabó Dezsőt, és egy irodalmi matinéhoz akarja közreműködőnek megnyerni. Csakhogy amaz nem úgy fogadja az ifjú bölcsészt, ahogyan ez elvárta volna. Levele tanúsítja: „Gyurigyöngyöm, előbb a hivatalosat: 1. Juhász Gyula vállalkozik 2. Szabó Dezső nem vállalkozik A 2. alatt jelzett alany nem »kapható arra, hogy Kis Pál és Nagy János firkálmányaira megjegyzéseket tegyen«. Hogy előre átolvashatja a kéziratokat? »Hogy Kis János és Nagy Imre kéziratait elolvassam, az nékem tíz millió, de különben sem vállalkozom« — mondta ő és megemelte kalapját, annak jeléül, hogy örvend, miszerint Szegeden csak ő mesélhet elpusztult nagyjainkról. Én pedig elbocsáttattam. És különben is ráérek még, én futurum exactum vagyok, ő pedig plusquamperfektum s ma még plusquamperfectumban élünk, mely s utáni szellemet én bátorkodtam megjegyezni. Tehát így áll a dolog. Várom a 117 117 Nagy [375] 311 skk. 148 L. a szegedi hónapokról Péter [386] 199