Szabolcsi Miklós: Érik a fény. József Attila élete és pályája 1923-1927 - Irodalomtörténeti könyvtár 32. (Budapest, 1977)
IV. József Attila költészete – 1923 őszétől 1925 őszéig
kamasz, aki húsz esztendejét eladja az ördögnek, és ha kell, embert is öl, mint lírai hős elválaszthatatlanul összetartozik a világnak »otthontalan csupa-csősz« világként való átélésével és jellemzésével. A világ és az önmaga során ironizáló, a társadalmon kívül tengő-lengő suhanó életérzése nemcsak József Attila korai költői korszakában jelentkezik, hanem egész költészetének egyik alaphangja. A tőkés világ ironizáló, néha egyenesen cinikus kigúnyolása az egyik tényező, amely meghatározza a harmincas évek nagy antifasiszta humanista verseinek költői stílusát” — írja Révai József.186 Hadd utaljunk arra is, hogy József Attila kortársai közös hangját szólaltatja meg. Király István mutat rá, hogyan jelenik meg már Adynál ez a hang, de a fiatal Brecht éppenúgy példa lehet rá, mint a Goll-antológia kapcsán idézett szerb költő, Milos Crnjanski verse, vagy mint Cocteau e néhány sora: Je n’ai jamais d’argent et ehacun me erőit riche, J’ai le coeur sans écorce et chachun le erőit sec. . . (Plain chant, 19 2 3)186a Nem sokkal előbb keletkezett Lengyel József kis verse, amelyet egy prózai szövegbe iktatott: Se hazám, se istenem. Új hitben sincs jó hitem. Egy hétre tart kenyerem. Addig se tart életem...187 A csakhamar egész Európát elöntő Villon-hullám ugyancsak ennek az anarchista jellegű, hetyke magatartásnak, társadalomellenes fellépésnek mély gyökereit mutatja.188 186 Révai [151] 23. 186a Sosem volt pénzem és gazdagnak hisznek Nincs szívemen kéreg és azt hiszik száraz (Székely Magdolna fordítása) 187 Lengyel [353] (Az elbeszélés megjelent a 2 X 2-ben is. Az adatot József Farkasnak köszönöm.) 188 Érdemes lenne felkutatni, hogy József Attila verse hogyan hatott tovább. Egyetlen példa: Csapíár Ferenc mutat rá, hogy József Attila szegedi barátjánál, Berczeli Anzelm Károlynál 1932-ben bukkan fel a Tiszta szívvel motívuma. (Csapiár [256] 97.) 348