Szabolcsi Miklós: Érik a fény. József Attila élete és pályája 1923-1927 - Irodalomtörténeti könyvtár 32. (Budapest, 1977)
IV. József Attila költészete – 1923 őszétől 1925 őszéig
szerkesztőjének ítéletében. Ezért azután a vers kéziratban bujkált Becsben, ahová a pesti ügyészség jóvoltából a versi deliktumért került a szerző. Itt fedezte fel a magyar vers egyik legkitűnőbb hallója s juttatta tovább a vers megbecsülésének szeretetét Ignotus a »Nyugat« hasábjaira. [. . .] A nyomor a legritkább esetben müzagéje az ártatlanságnak, s József Attila becsületére válik, hogy tiszta szemmel és tiszta szívvel állotta az utolsó évek gazdasági és politikai poklainak nem minden tehetséges emberben hasonló erkölcsi érzületet kialakító napjait. Az idézendő versben, mint az olvasó látni fogja, József Attila képezte annak az összetett rejtélynek a legpregnánsabb versi frázisát, amiről minden gazdaságilag és politikailag heves mozgású korban tulajdonképpen szó van és szó volt. József Attila nem adta el 20 esztendejét, se a valóság, se a tudati tartalmak szférájában. Ezért került azután Bécsbe a legnagyobb magyar nyomorok e legnagyobb magyar városába s sodródott innen tovább Párizsba, részben tanulni, részben betelni a nyugattal. Nem tartom kizártnak, hogy József Attila ma a Szajna egyik hídja alatt lakik, egyéb lakás híján. [. . .] Eddigi termelésének a Tiszta szívvel az egyetlen kiemelkedő orma s az is elképzelhető, hogy az utolsó s végül is lókereskedő lesz. E pár sor, illetve szó azonban kell, hogy róla szóljon, az idézett vers hátteréül, a szerzőről, kiben igaz és vállalni kellett nyugtalanságok természetszerűen involválják a bolygást s a szegénylegények természetében Villon óta oly természetes elszánt, betyári líraiságot, cigány módra, minden cifrázás nélkül, tiszta szívvel a legegyszerűbb húrokon, melyeken az imádságnak is legényes az ájtatossága, de a legényi duhajkodásnak is más áhítatában. A népi romantikának ez egykori, vészes, legényes bánat és indulat bányája azonban mégsem omlott be teljesen, s e bánya vésztipikusan magyar érzelem fergetege ki-kitör a valóságban s a valóság tudati kísérleteiben, a művészetekben is. A történelem nagy erővonalai az ősi hajlamokat újból és újból felszínre hozzák. A közelmúlti magyar mezők számos jelensége s e jelenségek nyomába lépő s azokat szimpátiával kísérő orgoványi ideológia atmoszférája ezért joggal szakította fel József Attilában egy egykori világ káprázatát József Attila érzékeny élet- és történelem-hallásában s kötötte dallá az időben álló sugalmat, mely-350