Szabolcsi Miklós: Érik a fény. József Attila élete és pályája 1923-1927 - Irodalomtörténeti könyvtár 32. (Budapest, 1977)
IV. József Attila költészete – 1923 őszétől 1925 őszéig
s beszél a nép nagy nyomoráról, melyet csak ő tud eltiporni francia szabású félcipőben, Távoli előképei, első ecsetpróbái ezek a portrék a Mondd, mit érlel arcképsorozatának.244 Szorosabban kapcsolódik Kassák konstruktivista verseihez József Attila 1,925 tavaszán, nyarán írt költeményeinek egy nagyon határozottan elkülönülő csoportja. Ezeket nevezhetnénk szorosabban vett konstruktivista verseinek. (Szomorú, Együgyű énele, Érik a fény, Esti felhőkön, József Attila, Keserű, Én dobtam, Néha szigetek ..., Riának hívom ..., Most fehér a tűz, Ekrazittömeg, Kilométerekkel. )U5 244 Politikai jellegű elemzését 1. Fövényné [53] 47 — 48. 245 Közülük a Szomorú, Együgyű ének és Erik a fény címúeket 1925. május 3-án küldte el a Jelnek. Az Esti felhőkön a Fundamentumban látott napvilágot, a többieket ezekkel való szoros rokonságuk miatt keltezzük 1926 nyaráról. Az idetartozó verseket önmaga is összeírta. A Petőfi Irodalmi Múzeumban található egy Espersit és Tauszig Ármin kiadta előfizetési felhívás a Nem én kiáltok kötetre. Ennek a hátlapján találhatók az alábbi címek: „József Attila Riának hívom A fergeteg ormán Érzem, hogy siklik a világ Szomorú Ekrazittömeg Esti felhőkön Érik a fény Én dobtam Most fehér a tűz Szigetek József Attila A szív is Küóméterekkel Éhes csókjaink” Felmerül a kérdés, vajon mikorról való a lista? 1924. november 28-a utáni lehet, ekkor kelt a felhívás, de valószínűleg később, talán 1926-ben írta rá a jegyzékre a versek címét. A jegyzék harmadik verse, A fergeteg ormán másolatát Szabolcsi Gábor találta meg (Szabolcsi G. [173a]) A verset a költő egy Weiszmann Malvinnak 1925. február 5-én ajánlott Nem én kiáltok kötetbe írta. Ez is alátámasztja, hogy a jegyzékben szereplő versek legkorábban 1924 decemberében keletkezhettek. A fergeteg ormán különben a József Attila és a Szomorú hangmegütósével, szerkezetével rokon. 381