Szabolcsi Miklós: Érik a fény. József Attila élete és pályája 1923-1927 - Irodalomtörténeti könyvtár 32. (Budapest, 1977)
V. József Attila Bécsben
Napló vasárnapi mellékletét, amely irányában eléggé elüt a főlaptól.144 József Attila első verse Jarnó megbízása kelténél korábban, 1925. november 1-én jelenik meg,145 majd egyéves szünet következik, s csak, amikor a költő már Párizsban van, 1926. november 14-én jelenik meg a következő, az TJlni, állni, ölni, halni. A november 9-i szám meg azt jelzi, hogy a kassai haladó ifjúság Renaissance nevű kultúregyesülete füzetsorozatot hirdet, amelyben József Attila verseit is megjelentetni tervezi. Az első hír szerint ,,A legkitűnőbb szlovenszkói, magyarországi és erdélyi és külföldi írók munkáit fogja tartalmazni a Renaissancekönyvtár, amelynek első sorozatában Barta Lajos, Dévény Jenő, Farkas István, Garami Ferenc, Győry Dezső, Ignotus, Jarnó József, József Attila, Juhász Á., Kaczér I., Sándor Imre, Sárosi Árpád, Sebesi Ernő és Sipos Iván munkáival fog találkozni a közönség.”146 A József Attila-kötet címéül Tüzek énekét adták meg. József Attilának azonban — az előzetes bejelentéssel ellentétben — végül is nem jelent meg Tüzek éneke című kötete.147 Talán ennek a kötetnek anyagát — összesen tizennyolc darabot — versenként közölte aztán a Kassai Napló Vasárnapja, 1927. március 20-ig.148 Nagy részük régebbi, s a legtöbb 1925-ből és 1926-ból való.149 A Kassai Napló Vasárnapja a szlovákiai — s kisebb mértékig a magyarországi és bécsi — haladó törekvések egyik gyűjtőhelye volt. ,,A Kassai Napló a legjobb tollú emigránsok szó144 A lapot 1926 elejétől dr. Szepesi Miksa és Telléry Gyula főszerkesztőként jegyzi, bécsi szerkesztőként Szemere Pál van feltüntetve, 1927 márciusától Körtvélyessy Miklós és Telléry jegyzik a lapot. (L. részletesen: ZimáncLi [221]) 145 Zimándi [220] 146 Zimándi [221] 669. 147 L. a részletes nyomozást Fábry [40] 104 skk. Ebből kiderül, hogy a Renaissance-könyvtárban Kaczér Illés, Sipos Iván novellái, Herczeg Gábor és Juhász Árpád versei jelentek meg — az utóbbi 1928-ban —, de úgy látszik, hogy a jelzettek közül József Attila Tüzek éneke és Sándor Imre A mozdulatlan ember c. novelláskötetére már nem kerülhetett sor. 148 Zimándi [221] Az a feltételezése, hogy a bécsi szerkesztő, Szemere vette át a József Attila-verseket, Jarnó levelének és szerepének ismeretében nem helytálló. 149 A kritikai kiadás által közölt verseken kívül Zimándi P. István két eddig elfelejtettet fedezett fel a Kassai Napló Vasárnapja hasábjain, az 1926. őszi Félidő: 0 — 0 és a Feleségem címűt. 476