Szabolcsi Miklós: Érik a fény. József Attila élete és pályája 1923-1927 - Irodalomtörténeti könyvtár 32. (Budapest, 1977)
I. Pályát keresve – Budapest, 1923 őszétől 1924 őszéig
csak a hanyag Zsolt zsebében lett az. Legyünk precízek — figye'meztetett. Aztán huncut grimaszt vágva, valami ilyet mondott: »Pontosnak kell lennem, a napokban maturálok, az osztályvizsgán már túlestem.« Gyerünk csavarogni — hívott Attila, azt mondtam neki, hogy nem csavarogni megyünk, hanem vacsorálni — itt az ideje. — Meghívlak a vizsga örömére. — Jó lesz, ha vendégül látsz, de nem vagyok túl elegáns, csak éhes — mondta. A Royal kitűnő konyhája finom, pazarul terített asztalához Attila feszélyezetlenül ült le, és kért étlapot — mintha mindennapos lett volna ilyen luxushelyen. Kicsit szégyellte nagykockás, kopottas, barna zakóját, de aztán nagy nonsalansszal gombás kappant rendelt.”72 Ha József Attila lement Szegedre vagy Makóra, ott a régi ismerősök várták. — Espersiték háza és köre fogadta be, az Igen csoport fiataljai vették körül, beszámolt Juhász Gyulának, mit végzett nyugdíja ügyében, csatangolt a szegedi éjszakában Kormányos Istvánnal, beszélgetett a Virág teraszán Jenő Istvánnal és Szigethy bácsival. Makón ez idő tájt alakult meg a Véka alatt „irodalmi és művészeti asztaltársaság”, újságírókból, festőkből (köztük Torma Imre, Almási Gyula Béla hódmezővásárhelyi festő, Homonnai Zoltán fényképész), akik egy almanachot is készültek kiadni, és éppen József Attila egy versén összekaptak.73 Lányok, asszonyok Barátok, írók . . . éjszakai séták, és lányok ? Szerelmek ? A költő leveleiben, verseiben 1923 őszén, telén még nincs nyoma a pesti időszakban egy Caca-szerű szerelemnek vagy az Egy asszony s egy leány című versben felidézett erotikus kalandnak — ami persze nem zárja ki, hogy akár komolyabb kapcsolata 72 Lázár [105] 10—11. — A Mentor Könyvkereskedésről írta egyébként Fenyő László Egy könyvesbolt halálára c. versét. 73 Az Itt egy fa, ott egy fa. . . c. versről van szó. L. Saitos [156] 173 — 176' M. Pásztor [131] 37 — 38. — Almási Gyula Béla levele József Attilához, 1936. jan. 27-én (közölve: Vál. lev. [8] 319 — 230.): „nem tudom, jut-e még eszedbe az a kis társaság, ahol az öreg János bácsink tartotta a lelket. Akkor úgy tudtam, írtál is egy verset, aminek a címe »A véka alatt!« — Mindezekből az emlékezésekből nem derül ki az asztaltársaság és József Attila kapcsolatának pontos időpontja. 45