Szabolcsi Miklós: Érik a fény. József Attila élete és pályája 1923-1927 - Irodalomtörténeti könyvtár 32. (Budapest, 1977)
V. József Attila Bécsben
Attila pedig gyűrű híján, nekiadta cigarettatárcáját, belevésett kezevonásával. Boldogan írta, hogy menyasszonya van” — meséli Jolán. Ugyancsak Jolán szerint az ő kedvéért fordította németre Pohár című versét.286 Kettejük későbbi levelezésében (amely 1926. december 12-től 1927. július 25-ig tartott) állandóan szó van még házasságról, gyerekekről, de arról is, hogy végeredményben nem történt köztük semmi.287 „Tulajdonképpen furcsa volt ez a viszony. Egymás iránt jók voltunk anélkül, hogy egyik a másikról tudott volna. De ez máskép nem ment.” (1927. január 18.) Egy levélből arról is értesülünk, hogy az utolsó este Hatvanban, mikor elbúcsúztak, József Attila nem akart elmenni, s aztán, amikor mégis nyugovóra tért, Hertha félelmében lezárta az ajtót. (1,927. április 18.) Kedves barátkozás, talán csókolózás, de ugyanolyan beteljesületlen és félbemaradt szerelem volt hát ez, mint annyi más József Attila életében. Egymást segítették a nagy kastélyban, beszélgettek, Hertha fölvarrta Attila gombjait — ez volt minden. Azután még egy találkozás Bécsben, Párizsba menet. Együtt mentek fel a Raxra,288 majd a félévi, egyre ritkább levelezés. Hertha végig tanácsokat ad Attilának, elsősorban a túlzott politizálástól óvja, aggódik, ha fáradtságról ír, közben elmondja, hogy csodálatos betétet horgol egy párnába, s arról elmélkedik, vajon születendő közös gyerekeiket magyarul vagy németül neveljék-e? Azt is megtudjuk, hogy 1927 nyarán Hertha nehéz hetek után van, s lehet, hogy Pozsonyba megy állásba, ahol egy fivére él. Kissé pedáns, egy kissé nyárspolgári, de a nála három évvel fiatalabbat őszintén szerető, sőt talán szerelemmel szerető fiatal lány képe bontakozik ki e levelekből. Amikor József Attila azt írja egy versében, „Meine Blumen werden mit Bittersalz erzogen”, Hertha ezt válaszolja: „Ich will also ihre Blumen bis zur Wurzeln streicheln um Ihr ewiges leben zu gewinnen289 — vagyis majd ő rendbehozza életét. 1927. június 30-án pedig 286 ÖM 1. [4] 441. 287 „Sie wollen sich für mich reine erhalten? Das geht doch nicht und ich könnte das gar nicht von Ihnen verlegen, Sie aber von Mir. Ich bin noch rein.” (Wien, 1927. április 18-i levélből) 288 1927. december 27-i levél. 289 1927. április 18. 668