Szabolcsi Miklós: Érik a fény. József Attila élete és pályája 1923-1927 - Irodalomtörténeti könyvtár 32. (Budapest, 1977)
VI. József Attila Párizsban
volt, de széles francia ágy, ketten is elfértek benne. Suschny egész nap a városban futkosott kereset után, Attila pedig nyomban bezárkózott a rosszul világított padlásszobába, csak étkezni jött le hozzánk.”15 József Attila hoteljei József Attila első párizsi lakása tehát a „balparton”, a Saint Sulpice-templom közelében, a Hőtel du Vatican volt.16 Szeptember 25-én franciául írja nővérének: „J’habite prés de Franqoís, á l’hőtel du Vatican et le prix de mon logis est deux-centcinquante Fr, exclus le pourboire, pour le mois. Ma chambre est petite mais il у a de l’eau chaude et l’Univesité est prés d’ici.” („Feri közelében lakom, a Hotel du Vatican-ban és a lakbérem 250 Frank, borravaló nélkül havonta. Szobám kicsi, de van meleg víz és az egyetem közel van ide.”)17 A negyed, ahol lakik, kétarcú: közepén a Saint Sulpicetemplom, a papok, apácák, katolikus kiadók, szemináriumok csendes környéke, de nincs messze a Saint Germain des Prés temploma sem, s bár ez években az még nem művészeti-intellektuális központ — csak 1945 után vált azzá —, mindenesetre élénkebb, zajosabb környék, olcsó vásárcsarnok, kis üzletek, bárok vannak a közelben. Az egyetem, a Sorbonne központi épülete innen valóban tizenöt perc gyalog. Ebben a szállodában ismerte meg Vághidi Ferenc: „Attila ebben az időben a Saint Sulpice tér egyik szállodájában húzódott meg. Lakója is volt; egy osztrák fiú, akit bérhátralék miatt kergettek ki lakásából. Attila megsajnálta és magához vette. »Csak nem hagyhatom, hogy az utcára kergessék« — magyarázta nekem szabadkozva, mintha szégyellné magát jó szívéért. A fojtogatóan apró szoba börtöncellára emlékeztetett és a tető alá volt beékelve (hogy lehet, hogy mindenki manzárdban lakik Párizsban?), az ágy nem a 15 Hont: Emlékkönyv [230] H5 —117. „Suschny jó fiú tőszomszédom, verseimet fordítja németre és minden sajtomat megeszi” — írja József Attila 1926 koraőszén Gáspár Endrének. (Vál. lev. [8] 122.) — Hans Suschny verseivel, rajzaival néhányszor találkozunk a Mában. 16 Megjegyzendő, hogy a párizsi tartózkodását jelző emléktáblát nem ezen, hanem a szomszéd házon helyezték el. 17 Vál. lev. [8] 113., 421. 580