Szabolcsi Miklós: Érik a fény. József Attila élete és pályája 1923-1927 - Irodalomtörténeti könyvtár 32. (Budapest, 1977)
II. A szegedi bölcsészhallgató – 1924 őszétől 1925 tavaszáig
Első „sikerélménye” az egyetemen tehát éppen a magyar irodalomtörténethez, Dézsi Lajos szemináriumához fűződik. A professzor által kiadott témák közül József Attila az Ének Pannónia megvételéről című Csáti Demeter-költemény tárgyalását kapta — s erre aránylag korán, már október 30-án sor került. A professzor jegyzeteiben, majd jelentésében avval emeli ki József Attila felolvasását, hogy — a többiekétől eltérően — eredményeit (mintegy komolyan véve őket) értékeli, ismerteti: „3. József Attila. »A Pannóniái ének«-ről tartott előadását a Széchy-féle értekezés kritikájával nyitotta meg, s a tartalom összefoglalása után nyelvi sajátságai alapján korát (Széchytől eltérően) 1526-ra tette.”18 A filológiai kutatás különben máig az ő általa kifejtett álláspontot vallja. Az bizonyos, szorgalommal és tehetséggel látott neki a feladatnak — egészen a félév elején, filológiai előtanulmányok nélkül, a professzor számára feltűnő eredményt hozott — elsőévesnél, a tanítás első hónapjában alig fordul elő ilyesmi. Szorgalom és tehetség, az irodalom, a nyelv, a szöveg alapos, mély ismerete, belső átélése, kivételes ritmikai érzék tette lehetővé sikerét. A fiatalember lehetne immár „tudós költő”, filológus-tanár, tehetsége megvan hozzá. „Lehettem volna oktató...” Az ekkor már idős Dézsi Lajos talán nem volt magávalragadó előadó — a későbbi évfolyamok úgy emlékeznek rá, mint aki saját húsz évvel korábbi jegyzetét olvasta fel —, de biztatásával, pedagógusi szavával felavatta József Attilát. S hogy a kevés igazán jó szó, amelyet hivatalosságtól, hatalomtól, professzortól kapott, mélyen megmaradt benne, azt bizonyítja, milyen soká visszhangzott ez az 1924 októberében elhangzott dicséret: élete utolsó évéig, a Curriculum vitae írásáig. Talán e szegedi évtől számítható (bár a gimnáziumi évek, a barátokkal, költőkkel való beszélgetések is hozzájárultak) érdeklődése a „régi magyar” költészet, a magyar verselés története, a metrika és a népköltészet vizsgálata iránt. Az Ének Pannónia megvételéről-re utóbb még több cikkben hivatkozik.16 17 Tanul16 Kovács [99] 254. 17 L. erről Kovács [99] 268. skk. 59